Végtörlesztés és egyebek
Az Erste Bank hétfői közlése szerint félmilliárd eurósra becsülik a magyar devizahitelek végtörlesztése miatti veszteséget, ezért ezt le is írják, majd 600 millió euró friss tőkét juttatnak az Erste Bank Hungary Zrt-nek. "A végtörlesztés miatt ennél lényegesen kisebb lehet a bank vesztesége, azonban a jelek szerint próbálnak a legrosszabb eshetőségre felkészülni, az események elé menni" - kommentálta az osztrák bank lépését az mfor.hu kérdésére Kuti Ákos, az Equilor elemzője.
Könnyen lehet, hogy a végtörlesztés, mint indok csak a bank kommunikációjában szerepel, és a mostani alkalmat igyekeznek kihasználni arra, hogy a korábban még le nem írt nem teljesítő hiteleket is "kisöpörjék". Vagyis a pénzintézet vezetősége most képez egy 150 milliárd forintos "kalapot", amibe aztán besöpörheti az elmúlt évek veszteségeit, bedőlt hiteleit.
Ha a fentieket vesszük alapul, akkor elképzelhető, hogy a következő hónapokban a többi magyarországi nagybanknál is veszteségleírásokra, profitwarningokra kell felkészülni. Ugyanis a többi cégnek sem sokkal jobb az eszközösszetétele, náluk is lehetnek még évek óta halogatott leírások, melyeket most a végtörlesztés apropóján bejelenthetnek. Az mfor.hu a hat legnagyobb magyarországi bank eszközeit hasonlította össze, és ebből próbáltunk következtetéseket levonni.
Mindenhol többségben a devizahitelek
Az elsőként lépő Erste a magyar piac harmadik legnagyobb szereplője kishíján 3000 milliárd forintos mérlegfőösszegével. A bank pénzügyi beszámolója szerint ebből 2010 végén 1212 milliárd forintot tettek ki a lakossági hitelek, ezen felül 870 milliárd forintnyi vállalati- és önkormányzati hitele volt a banknak. Vagyis egycsapásra a teljes hitelállomány 7,4 százalékát leírták veszteségként. A lakossági hiteleken belül egyébként 18 százalék volt a forintalapú, 82 százalék pedig a devizaalapú kölcsönök aránya tavaly december 31-én.
A magyar piac legnagyobb bankja az OTP, melynek magyarországi 6496 milliárdos mérlegfőösszege duplája a második K&H-énak. Az OTP-nél 3584,1 milliárd forintot tesz ki a bruttó hitelállomány, amiből 2695 milliárd lett devizában (75 százalék) folyósítva. Ezen belül 872,2 milliárd (24 százalék) a svájci frank, 1440,6 milliárd (40 százalék) pedig az euróalapú követelés. A már említett K&H Bank teljes hitelállományán (1537 milliárd forint lakossági+vállalati) belül 71,8 százalékos volt a devizahitelek aránya tavaly év végén.
A negyedik legnagyobb MKB Bank portfóliójában a többiekhez képest viszonylag kis szeletet, 554 milliárd forintot tett ki a lakossági hitelek állománya 2010 végén. Emellett a banknak jelentős kitettségei voltak a vállalati szektorban, hiszen a 664,7 milliárd forintnyi nagyvállalati hitel mellett 600 milliárd forint projekthitelt is kihelyezett. Az MKB annyiban lehet könnyebb helyzetben, hogy tavaly egy 118 milliárd, idén pedig eddig egy 11,2 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséget már elkönyvelt, vagyis nekik talán a versenytársaknál kevesebb a halogatott veszteségleírásuk.
Mérlegfőösszeg alapján az ötödik legnagyobb szereplő a CIB Bank, melynek 2113,9 milliárd forintos hitelállományából 77 százalékos részt tettek ki a devizahitelek 2010 végén. Ezen belül 663,1 milliárd forint volt az euróban kihelyezett és 940,1 milliárd forint a svájci frankban kihelyezett állomány. Azt érdemes kiemelni, hogy a lakossági hitelek 13,4 százalékos NPL-rátája (nem teljesítő hitelek aránya) kifejezetten magasnak számít a magyar bankszektoron belül. Vélhetően ennek is volt köszönhető a tavalyi 23,5 milliárd, illetve az idei féléves 11 milliárd forintos veszteség.
A lista hatodik helyén álló Raiffeisen Bank esetében az 1643,9 milliárd forintos teljes követelésállomány 70 százalékát tették ki a devizahitelek, az adózott eredmény pedig a nemzetközi számviteli adatok (IFRS) alapján tavaly 6,9, az idei első hat hónapban pedig 8,5 milliárd forintos veszteség lett.
Kik lehetnek bajban?
Ha a hat legnagyobb bank tőkemegfelelési mutatóját vizsgáljuk, akkor következtethetünk arra, hogy egy esetleges tetemes veszteség esetén melyik cégeknek lehet szükségük pótlólagos tőkére. Ebből a szempontból tavaly év végén még a K&H állt a legrosszabbul 8,38 százalékos rátájával, ami csak egy hajszállal volt magasabb a 8 százalékos törvényi minimumnál. Az idei első félévben aztán a bank jelentősen javította tőkemegfelelését, június végén már 10,83 százalékon állt.
A törvényi minimumhoz jelenleg a Raiffeisen Bank tőkemegfelelése van a legközelebb, 2010 végén 9,52 százalékos volt a bank mutatója (esetükben első féléves adat nem ismert). Egy esetleges komoly veszteség leírásakor tehát esetükben a legvalószínűbb az, hogy tőkepótlásra lesz szükség. Az MKB és a CIB esetében tavaly év végén 11 százalék körül állt a tőkemegfelelés, míg az OTP hazai tevékenysége 18,1 százalékos mutatójával biztonságos tőkepuffert tud felmutatni.
Összefoglalva kijelenthető tehát, hogy főleg azok a pénzintézetek folyamodhatnak jelentős veszteségleíráshoz, melyek az utóbbi években kevésbé voltak veszteségesek vagy nyereséget termeltek, hiszen esetükben áll fenn leginkább annak veszélye, hogy eddig halogatták a veszteségek felvállalását. A tőkemegfelelési mutatók alapján pedig jelenleg a Raiffeisennél tűnik a legesélyesebbnek, hogy az osztrák tulajdonosoknak belátható időn belül a zsebükbe kell nyúlniuk. Ezt támasztja alá az is, hogy a bank pénzügyi vezetője egy múlt pénteken megjelent interjúban valószínűnek nevezte a magyar leánybank feltőkésítését, hétfői közleményében a menedzsment pedig úgy fogalmazott, hogy "további intézkedésekre lehet szükség" hazánkban.
Beke Károly
mfor.hu
