Tavaly jelentősen csökkent és a 2024 előtt megszokott szintekhez tért vissza a hazai vállalatfelvásárlási (M&A) piac mérete. 2025-ben összesen 65 tranzakció valósult meg Magyarországon, mintegy 369 millió dollár értékben.
Ez óriási, az értéket tekintve 92 százalékos visszaesésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest, amikor több mint 4,7 milliárd dollár értékben történtek vállalatfelvásárlások hazánkban. Úgy, hogy eközben a tranzakciók darabszáma nemhogy csökkent volna, hanem 57-ről 65-re emelkedett.
A reptér nagyon bekavart
Az elsőre ellentmondásosnak tűnő mozgásokat és a statisztikák torzítását egy gigantikus üzlet magyarázza. 2024 júniusában ugyanis a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a VINCI Airports repülőtér-üzemeltető közösen megvásárolták a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mögött álló koncessziós társaságot. Az ügylet értéke 3,2 milliárd dollár volt, ami mellé a vevő nyakába szakadt egy 1,23 milliárd dollár értékű nettó adósságállomány is.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A tranzakciót a magyar állam részben az Orbán Viktor miniszterelnök által a napokban kipécézett Erste Bank magyarországi leányvállalatában lévő 15 százalékos részesedésének eladásából (a kisebbségi tulajdon visszakerült az anyaországi, osztrák Erste Grouphoz) finanszírozta.
A 2024-es évet tehát a reptér felvásárlása torzította jelentősen. Tavaly ilyen gigantikus üzletről nem érkezett hír, inkább a kisebb léptékű ügyletek domináltak, amik a médiától kezdve az egészségügyig számos ágazatot értintettek – hangzott el a vállalati felvásárlásokat is segítő A&O Shearman ügyvédi iroda sajtóeseményén.
2025 nagy nyertese Magyarországon a 4iG Csoport volt, amely a védelmi iparban mintegy 230 millió dollár értékben kötött üzleteket a magyar állammal.
A közép-kelet-európai régió M&A-piaca a magyarral szemben nőtt 2025-ben. A tranzakciók értéke 33,9 milliárd dollárt tett ki az egy évvel korábbi közel 23,1 milliárd dollárhoz képest. Vagyis a magyar vállalatfelvásárlási piac részaránya a teljes térséghez viszonyítva alig haladta meg az 1 százalékot.
Közép- és Kelet-Európában a legnagyobb értékű tranzakció az elmúlt évben az Erste Grouphoz volt köthető. Az osztrák pénzintézet 7,7 milliárd dollárért szerezte meg Lengyelország harmadik legnagyobb bankjának 49 százalékos részesedését a spanyol Banco Santandertől.
Fotó: Depositphotos.com
Ezt követte a Zentiva cseh generikus gyógyszergyártó felvásárlása 4,81 milliárd dollár értékben az amerikai GTCR magántőkealap által, valamint a lettországi szupermarketeket üzemeltető Rimi Baltic értékesítése 1,381 milliárd dollárért a dán Salling Group részére.
A magyarországi piacon is jól nyomon követhető, hogy a védelmi ipar kifejezetten vonzó célpontnak számít a vállalati felvásárlások és befektetések szempontjából. Ez a tendencia vélhetően a jövőben is kitarthat, sőt, felerősödhet, amit jól jelez a prágai székhelyű Czechoslovak Group 2026 januári tőzsdére menetele is.
A Tatra katonai járművek és Európa egyik legnagyobb lőszergyártója a 81. helyről a 46. pozícióig jött fel a világ legnagyobb hadiipari cégeinek listáján, így egyáltalán nem keltett meglepetést a nyilvános részvénykibocsátása (IPO) az amszterdami börzén. A védelmi ipar mellett a másik „legforróbb” iparág természetesen a mesterséges intelligencia és azt AI-t kiszolgáló szektorok voltak.
Még mindig az Egyesült Államok a legnagyobb
Tavaly a globális M&A ügyletek összértéke az elmúlt négy évet tekintve először haladta meg a 4 ezer milliárd dollárt a London Stock Exchange Group adatai szerint. Az ügyletek darabszáma is nőtt, 53 366-ra. Mindhárom nagy piac – az Egyesült Államok, Európa és Ázsia csendes-óceáni térsége – magasabb tranzakciós értéket könyvelt el, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb súlyt továbbra is az Egyesült Államok képviseli mintegy 2250 milliárd dollárral, Európa 746 millió dollárral áll a dobogó harmadik helyén
– mondta Sahin-Tóth Balázs, az A&O Shearman Budapest M&A praxisának vezető ügyvédje.
Az elmúlt év talán legnagyobb szabású ügylete is az Egyesült Államokhoz és az AI-hoz kapcsolódik. 2025 szeptemberében jelentették be a Nvidia és az OpenAI stratégiai partnerkapcsolatát, amelynek keretében (a piaci kapitalizáció alapján) a világ egyik, ha nem a legértékesebb cége 100 milliárd dollárt készül befektetni a ChatGPT megalkotójába. De az Nvidia és az Intel közös adatközpont- és chipfejlesztésről szóló, szintén szeptemberi, 5 milliárd dolláros megállapodását is ki kell emelni.
A Trump-hatás
Az Egyesült Államok új elnökének, Donald Trumpnak a politikája alapjaiban határozta meg tavaly a vállalatfelvásárlások ritmusát. 2025 elején, Trump hivatalba lépése után egyfajta optimizmus uralkodott el a piacon, ami az amerikai elnök üzleti szemléletéből és a gazdasági fundamentumokból is fakadt. A globális infláció mérséklődésével ugyanis elindultak lefelé a kamatok, ami olcsóbb finanszírozási lehetőségekhez juttatta a potenciális vevőket.
A piacot dinamizáló magántőke-alapok (private equity fundok) fő feladata, hogy különböző magáncégeket vásároljanak, majd azokból néhány év után nyereséggel szálljanak ki (akár eladással, akár tőzsdére vitellel). Ezek a társaságok jellemzően hitelből finanszírozzák a vásárlásaikat, amik olcsóbbá váltak a jegybanki alapkamatok csökkenésével – magyarázta el az Mfor kérdésére Rácz Dániel, az A&O Shearman ügyvédje.
Csakhogy elérkezett az elhíresült, április 2-i „Liberation Day”, amikor Donald Trump – az első ciklusához hasonlóan – kereskedelmi háborút hirdetett, és hajmeresztő vámtételekkel fenyegette meg az Egyesült Államok partnereit. A piacok bezuhantak, az árfolyamok csapkodni kezdtek, ami alapvetően nehezítette meg a vállalatértékelések folyamatát.
Fotó: Fehér Ház/Molly Riley
Bár a piacok idővel szépen-lassan hozzászoktak Donald Trump politikájához (és a később megkötött vámmegállapodások is jellemzően alacsonyabb tarifakulcsokról szóltak, mint amiket Trump áprilisban belengetett), egy hosszú távú, és a cégvásárlásokat is megnehezítő következménye mégiscsak lett az amerikai elnök protekcionista intézkedéseinek.
Ennek is betudhatóan az látható, hogy a nemzeti kormányok egyre több akadályt gördítenek a minisztériumokon, engedélyeztetési hatóságokon keresztül az ajtón kopogtató külföldi felvásárlók elé. A hazai nyerstej-felvásárlási piac közel 20 százalékát adó Alföldi Tej Kft. is egy jó példa erre. A Nemzetgazdasági Minisztérium az élelmiszer-ellátás biztonságára hivatkozva ugyanis tavaly megtiltotta, hogy a céget egy külföldi vevő kaparintsa meg.
Az már más kérdés, hogy mivel az NGM nem talált nélkülözhető forrást az Alföldi Tej Kft. felvásárlásához, ezért információk szerint mégiscsak a görög székhelyű Hellenic Dairies lehet a befutó. Erről először a Telex számolt be. Úgy tudjuk, hogy a tárgyalások már videókapcsolaton keresztül újra is indultak a tranzakcióval kapcsolatban a magyar és a görög fél között.
Nagyon fekete-fehér a magyar FDI-szabály
Az Európai Bizottság előírása alapján mind a 27 európai uniós tagállamnak saját FDI-rezsimet kell bevezetnie (ez utolsóként Cipruson történik meg), ami a külföldi befektetések ellenőrzésére szolgál.
„Az EU-s statisztikák alapján tavaly 3 ezer engedélykérés érkezett külföldi felvásárlók részéről, amiknek mindössze az 1 százalékát blokkolták a nemzeti kormányok. 9 százaléknál pedig a vevőnek módosítania kellett az ajánlatán – például a felügyelőbizottság vagy a menedzsment összetételében – és csak ezt követően kapott zöld utat a tranzakció” – magyarázta Kőmíves Attila, az A&O Shearman Budapest uniós és versenyjogi praxisának vezető ügyvédje.
Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest enyhén magasabb a végül megvétózott külföldi felvásárlási kísérletek aránya. Hivatalos, transzparens adat nem érhető el, a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikál arról időnként, hogy az évenkénti több száz engedélykérés 2 százalékát blokkolják.
Egy másik eltérés, hogy a magyar FDI-rezsimben hivatalosan nem szerepel olyan kitétel, hogy a minisztérium vagy bármely engedélyeztetési hatóság elutasítása után tovább folytatódhatnak az üzlettel kapcsolatos egyezkedések.
Ennek a tárgyalási folyamatnak a vége persze továbbra is lehet a tranzakció blokkolása, de megteremti a lehetőséget arra, hogy a vevő módosítson az ajánlatán a sikeres ügylet érdekében. A színfalak mögött egyébként hasonló egyeztetések lehetnek most az Alföldi Tej Kft-re pályázó görög vevő és a magyar fél között.
A magyar rezsim nagyon fekete-fehér az európai uniós szabályokhoz képest. Bár a külföldi felvásárlási kísérletek megítélése továbbra is nemzeti hatáskörben marad (nem lesz egységes, európai uniós FDI-stratégia), a magyar jogszabályokba is bele kell kerülnie annak a kitételnek, hogy a tranzakció végleges blokkolása előtt a feleknek legyen joguk a véleményezéshez.
A versenyjog már szélesebbre tárja a kapukat
Az élből történő blokkolás és az azt követő egyezkedésekre jó példa a holland Aegon magyarországi leányvállalatának felvásárlása. Még 2021 elején a magyar Belügyminisztérium megtiltotta, hogy az osztrák Vienna Insurance Group (VIG) megszerezze az Aegon magyar leánycégét.
Az Európai Bizottság azonban megállapította, hogy Magyarország megsértette ezzel az EU-s fúziós szabályokat, majd kötelezte a magyar kormányt arra, hogy vonja vissza a vétót. A tranzakció ugyanis nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot, amire hivatkozva a legtöbb európai uniós cég külföldi felvásárlása kútba esik. (Az erre való hivatkozás egyébként az Alföldi Tej Kft. esetében is nagyon ingatag lábakon áll – a szerk.). A tranzakció végül úgy zárult, hogy a VIG megszerezte az Aegon magyar leányvállalatát, de a magyar állam is részesedést vett az osztrák cégben.
A nemzetállamok protekcionistább hozzáállásával szemben a versenyjogi gyakorlatban viszont egy ellentétes irányú folyamat látszódik. Ez a tendencia a saját cégek, „nemzeti bajnokok” naggyá tételével van összefüggésben, amely szemlélet már az Európai Unióban is megjelent. Ez tavaly több olyan vállalati összeolvadás formájában öltött testet (például a telekommunikációs szektorban), amiket néhány évvel korábban még nem engedélyeztek volna az európai hatóságok.
A következő évek egyik legérdekesebb kérdése vállalati oldalról az lesz, hogy miközben az uniós belső piacon pozitív, ha kiéleződik a verseny egy-egy iparágon belül például egy német, egy spanyol és egy horvát cég között, addig a globális konkurenciaharc szempontjából (a kínai és az amerikai multikkal szemben) az lenne a kedvezőbb, hogyha minél kevesebb, de annál erősebb vállalat dominálná az európai piacokat.
Francia-kínai üzlet, magyar segítséggel
Tavaly év elején zárult le a francia Vencorex vegyipari üzem felvásárlása is a kínai Wanhua által. A fizetésképtelenné vált francia eladó – élen a gyárban dolgozó 450 munkatárssal –, a helyi hatóságok és politikusok is ellenségesen fogadták a kínai fél ajánlatát. Az üzlet mégsem esett kútba, hiszen végül a Wanhua magyarországi leánycégén, a BorsodChemen keresztül tett ajánlatát a franciák elfogadták. A vételár nagyon alacsony volt (nagyjából 1,2 millió euró, plusz egy kötelező beruházási ígéret), és az üzem dolgozói létszáma is alaposan megcsappant.
Ami a jövőt és az idei évet illeti, Európában kifejezetten kedvező a kép: a folyamatban lévő uniós szabályozási reformprogram várhatóan 2026-ban és utána is lendületben tartja a piacot.
Az EU a versenyképesség és az innováció erősítése érdekében lazítani kíván a fenntarthatósági és AI-szabályozási keretrendszerén. Eközben az Európai Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett a szigorú uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet felülvizsgálatáról.
Az európai tranzakciós ügyletekre pozitív hatást gyakorolhatnak az Egyesült Államok vállalataihoz képest relatív kedvezőbb cégértékelések, amik alacsonyabb vételárat jelentenek a vevők számára. Ez a helyzet már eddig is eredményezett néhány nagy értékű stratégiai akvizíciót.
„Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az M&A-piac lendülete Európában is jelentősen erősödött 2025 második felében. Ennek következtében 23 százalékkal nőtt az ügyletek összértéke az első félévhez képest. Ez a dinamika várhatóan 2026-ban is folytatódik” – zárta gondolatait Kőmíves Attila.
