Az iráni háború első közvetlen gazdasági hatásai az olaj- és a földgázárak elszállásában öltöttek testet. Azonban ezen túlmenően is súlyos, másodkörös inflációs kockázatok fenyegetnek: az emelkedő üzemanyagárak a szállítmányozási, logisztikai költségeket növelhetik meg, a földgáz ára pedig a műtrágyagyártáson keresztül az élelmiszerárakra lehet negatív hatással – írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
A kockázatokat tovább növeli, hogy februárban öt hónap után ismét emelkedett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Élelmiszerárindexe. Ez a legfontosabb élelmiszer-termékek dollárban jegyzett világpiaci árváltozását figyeli hónapról hónapra. A mutató 125,3 pontra kúszott fel, ami 0,9 százalékkal magasabb a januári értéknél. Ugyanakkor még mindig 1 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál (akkor 126,6 pontot mértek).
A FAO Élelmiszerárindexet 1990 januárja óta publikálják havi rendszerességgel. Az első érték 64,4 pont volt, ami először csak évek múltán, 1994 januárjában lépte át a 70 pontos szintet. 100 pont fölé először 2007 szeptemberében ment fel a mutató, de ekkor már túlvolt az index az „aranykorán” (már amennyiben az alacsony árakat annak tekintjük). 1999-től 4 éven keresztül 60 pont alatt tartózkodott az indikátor. A historikusan legalacsonyabb értéket 50,8 ponttal 2022 májusában vette fel.
A 2008-as globális pénzügyi válság majd a 2010-es évek eleji euróválság idején többször is 130 pont fölé ugrott a mutató, de az igazi feketelevest a 2020-as évek hozták el. A FAO élelmiszerárindexe jól tükrözi a gazdasági korszakváltást: a magasabb inflációs környezet kialakulását és ezzel párhuzamosan az alacsony (akár negatív) kamatok időszakának végét.
A teljes cikkből kiderül, hogy a FAO index szerint mely terménytípusok ára emelkedett februárban a legnagyobb mértékben. De arról is olvashatnak, hogy a globális folyamatok hogyan hatnak a hazai élelmiszerárakra és ezáltal a magyarországi inflációra.
