Csökkent tavaly a magyarországi bankok nyeresége – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A hitelintézetek nem konszolidált adózott eredménye 1502 milliárd forint volt 2025-ben, 8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Történt mindez annak ellenére, hogy az ügyfélszám emelkedett, a hitel- és betétállományok is gyarapodtak. A profitcsökkenés mégsem meglepő, hiszen múlt pénteken az OTP Bank gyorsjelentéséből is az derült ki, hogy a hitelintézet nyeresége csoportszinten 7 százalékkal emelkedett, de a magyarországi alaptevékenység profitja 16 százalékkal visszaesett, 681 milliárd forintra. Ebből is 417 milliárdot a leánycégektől kapott osztalék tett ki, így végül csak 264 milliárd forintos korrigált adózott eredmény maradt a hazai banknál, ami alacsonyabb lett a tavalyinál.
Brutális terhek alatt nyögnek a bankok és az ügyfelek
A teljes hazai bankszektor egyébként 496 milliárd forint osztalékot tett zsebre tavaly, ennek döntő része éppen az OTP külföldi leányaitól érkezett be, így a magyar bankok összesen alig 1000 milliárd forint nyereséget termelhettek. A profitcsökkenés fő oka az adóterhek növekedése volt. 2025-ben a bankok 18 százalékkal több különadót (122 milliárd forint), 31 százalékkal több tranzakciós illetéket (539 milliárd forint) és 29 százalékkal több extraprofitadót (166 milliárd forint) fizettek be az államkasszába, mint 2024-ben. Ez összesen csaknem 830 milliárd forintnyi pluszterhet jelentett a szokásos vállalkozásokra kivetett adókon felül.
Ezt a pénzt persze csak úgy tudják befizetni a bankok az államnak, ha beszedik az ügyfeleiktől. Ha a teljes summát egyenlően osztjuk szét a 9,5 millió magyar állampolgár között, akkor az fejenként 87 ezer forint terhet jelentene.
Bár ezt a pénzt nyilván nem a lakossági bankszámlások fizetik be nagyrészt, hanem a nagyobb ügyfelek, vállalatok például.
Egyébként egész jó évük volt a bankoknak
A többi mutatót nézve viszont sikeres évet zártak a hitelintézetek. A hitelállomány mind a háztartásoknál, mind a vállalatoknál nőtt. A vállalati hitelezés az utolsó negyedévben élénkült meg, az év végén 13 200 milliárd forinton tetőzött az állomány, ami 4,2 százalékos bővülés 2024-hez képest. A lakossági hitelek állománya csaknem 15 százalékkal bővült, 12 714 milliárd forintra. A hitelezés élénkülése azonban nem járt együtt a kamateredmény növekedésével, az minimálisan el is maradt a 2024-estől. A nem teljesítő hitelek aránya még tovább csökkent, 1,4 százalékos volt az év végén.
A díj- és jutalékeredmény viszont nőtt, 18 százalékkal, bár ez a tranzakciós illeték emelkedésével is indokolható. A nagyobb hitelek mögé több tőke kell, a bankok saját tőkéje is nőtt ezért tavaly, mintegy 5,8 százalékkal. A teljes tőkemegfelelési mutató is csökkent, minimális mértékben, 24-ről 23,8 százalékra.
A vállalati betétállományok stagnáltak tavaly, a háztartási betétek volumene viszont 12 százalékkal bővült, és az év végére elérte a 15 128 milliárd forintot. A vállalati betétállomány kis mértékben meghaladta a 17 ezer milliárd forintot ugyanúgy, mint 2024 végén. Mivel a hitelállományok gyorsabban nőttek a betéteknél, a hitel/betét arány 78,6 százalékosra emelkedett az év végére.
Kevesebb fiók, több alkalmazott
A fiókbezárások sem álltak meg 2025-ben. Az évet még 1401 fiókkal kezdte a bankszektor, de az év végén már csupán 1300 helyen tudtak az ügyfelek ügyet intézni. A fiókbezárások ugyanakkor nem jártak együtt dolgozói elbocsátásokkal, sőt az év végén csaknem 40 500-an dolgoztak a hitelintézeti szektorban, 690 fővel többen, mint egy évvel korábban. Az új munkatársak nyilván nem a fiókokban szolgálják ki az ügyfeleket, hanem más területeken dolgoznak. A bankok álláshirdetései alapján egyre több alkalmazottat foglalkoztatnak informatikai, jogi vagy más fejlesztési területeken.
Az ügyfelek is megvannak fiókok nélkül, mind a betétesek, mind a hitelt felvevők száma ezt igazolja. 2025 végére ismét 3,6 millió fölé emelkedett a hitelezett ügyfelek száma, ami utoljára 2021-ben, a jegybanki kamatemelések, és a 2022-2023-as inflációs sokk előtti időkben fordult elő. Az ügyfélbetétesek száma tavaly 1,9 millióval 12,27 millióra emelkedett, ami történelmi rekord, ebből 11,34 millió volt a lakossági betét a bankoknál.
