Képzeljük el, hogy egy vállalkozás ügyvezetője otthon, a kanapén ülve kap egy szerződést. Átnézi a dokumentumot, megnyitja a DÁP alkalmazást, és már alá is írná. Hiszen rendelkezik ingyenes, minősített elektronikus aláírással, amellyel korábban gond nélkül hitelesített magánügyeihez kapcsolódó dokumentumokat.
Csakhogy ezúttal nem magánemberként, hanem a cége nevében kellene nyilatkoznia. Ez pedig lényeges különbség.
A DÁP eAláírás ugyanis magáncélú használatra szolgál. Bár technológiai és jogi szempontból minősített elektronikus aláírásról beszélünk, nem arra készült, hogy a tulajdonosa vállalkozási vagy képviseleti minőségben használja.
Ugyanaz az ember, két különböző szerep
A félreértés forrása, hogy a digitális világban sokszor összemosódik a magánszemély és a vállalkozás képviselőjének szerepe. A kettő között azonban jogi szempontból jelentős eltérés lehet.
Ha valaki magánszemélyként például egy lakásbérleti szerződést vagy más személyes nyilatkozatot ír alá, a DÁP jó megoldást jelenthet.
Más a helyzet, amikor ugyanaz a személy ügyvezetőként céges szerződést köt, hivatalos dokumentumot hitelesít, vagy vállalkozása nevében tesz nyilatkozatot.
Ezekhez a feladatokhoz megfelelő, üzleti felhasználásra is alkalmas minősített elektronikus aláírásra lehet szükség. Az ilyen aláírás természetes személyhez kapcsolódik, de megfelelő jogosultság esetén a vállalkozás képviseletében is használható.
A különbség tehát nem egyszerűen abban áll, hogy az egyik aláírás ingyenes, a másik pedig fizetős. Elsősorban az számít, hogy ki, milyen minőségben és milyen dokumentumot ír alá.
Egy szerződésen akár két különböző aláírás is szerepelhet
Van azonban egy érdekes helyzet: mi történik, ha egy vállalkozás magánszeméllyel szeretne elektronikusan szerződést kötni?
Például egy szolgáltató új ügyféllel köt megállapodást, vagy egy vállalkozás munkaszerződést készít elő egy leendő alkalmazottjának.
Ilyenkor nem feltétlenül szükséges, hogy mindkét fél ugyanarra az elektronikus aláírási szolgáltatásra fizessen elő.
A cég képviselője használhatja saját üzleti célra alkalmas minősített aláírását, miközben a magánszemély a DÁP alkalmazással hitelesítheti a dokumentumot.
Erre a működésre épül a FlintSign DÁP-integrációja is. A vállalkozás elindíthatja és nyomon követheti a szerződés aláírási folyamatát, miközben magánszemély partnere a számára ingyenes DÁP eAláírást használja. Ehhez a címzettnek DÁP-hozzáférésre és díjmentes FlintSign-fiókra van szüksége.
Az ilyen megoldások különösen hasznosak lehetnek azoknak a vállalkozásoknak, amelyek rendszeresen kötnek szerződést lakossági ügyfelekkel vagy munkavállalókkal.
Nem minden elektronikus aláírás ugyanazt tudja
Az elektronikus aláírások között nemcsak a használat célja, hanem a joghatás szempontjából is lehetnek különbségek.
Egy dokumentum aljára beillesztett aláíráskép, egy egyszerű elektronikus jóváhagyás és egy minősített elektronikus aláírás nem ugyanazt jelenti. Az európai eIDAS-rendelet az elektronikus aláírások különböző szintjeit különbözteti meg, és a minősített elektronikus aláíráshoz a saját kezű aláírással azonos joghatást kapcsol.
A témát részletesen bemutatja a FlintSign DÁP és vállalati aláírás együttműködéséről szóló blogcikke, amely a kétféle megoldás közös használatát is ismerteti.
A céges elektronikus aláírás kiválasztásakor ezért nem elegendő pusztán az árat vagy az aláírási műveletek számát nézni. Azt is érdemes ellenőrizni, milyen dokumentumokhoz használható a szolgáltatás, milyen jogosultságokkal rendelkezik az aláíró, és hogyan illeszkedik a vállalkozás működéséhez.
A digitális ügyintézésben is számít, kinek a nevében járunk el
Az ingyenes állami elektronikus aláírás fontos előrelépés, és sok magánszemély számára valóban szükségtelenné teheti a nyomtatást és a papíralapú ügyintézést.
A vállalkozásoknak azonban más igényeik vannak. Egy ügyvezetőnek, egyéni vállalkozónak vagy szervezet képviselőjének olyan megoldást kell választania, amely az általa végzett tevékenységhez is megfelelő.
A FlintSign és más üzleti elektronikus aláírási szolgáltatások éppen ezeket az igényeket szolgálják ki.
A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy lehet-e ingyen elektronikusan aláírni. Hanem az, hogy az adott dokumentumot milyen minőségben írjuk alá, és a választott megoldás valóban megfelel-e annak a feladatnak, amelyre használni szeretnénk.

