A jelenleg hatályos szabályozás értelmében, termékek Európai Unión belüli kereskedelme során az ÁFA szempontjából két ügylet valósul meg: egy áfamentes értékesítés a kiindulási tagállamban, és egy megadóztatott beszerzés a rendeltetési hely szerinti tagállamban. Az EU-n belüli beszerzés lényege, hogy a beszerzőnek a megvásárolt termékre vonatkozó, a beszerzés tagállama szerinti áfakulcs alapján kell a fizetendő adót felszámítania.
Az Európai Parlament által elfogadott javaslat értelmében az említett tranzakció egy, a rendeltetési hely szerinti tagállam ÁFA mértékének megfelelően adóztatott értékesítésként lenne kezelhető, vagyis megszűnne a határon átnyúló termékátruházások ÁFA-szempontú kettébontása áfamentes értékesítésre és adóköteles beszerzésre. Főszabályként az ÁFA-t az értékesítőnek kellene felszámítani, akinek módjában áll majd egy internetes portálon keresztül ellenőrizni az egyes tagállamokban alkalmazandó ÁFA mértékét.
„A javaslat fontos eleme a minősített jogalany státuszának létrehozása. Azt, hogy mely vállalkozások élvezhetik a minősített jogalany státusszal járó előnyöket szigorú és valamennyi tagállamban összehangoltan alkalmazott kritériumok alapján kell megállapítani. Ezeket a feltételeket az engedélyezett gazdálkodó Uniós Vámkódex szerinti kritériumaival szükséges összehangolni” – hangsúlyozta Schütt Attila, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.
Arra vonatkozóan, hogy egy gazdasági szereplő minősített adóalany-e, a VIES rendszer fog tájékoztatást nyújtani. A minősített jogalany státusz alapvető előnye, hogy ilyen félnek történő közösségi értékesítéskor nem kell az értékesítőnek ÁFA-t felszámítania, hanem azt a beszerző fél – minősített státuszára tekintettel – maga számítja fel és vonja le az erre irányuló feltételek megléte esetén.
A javaslat szerinti ÁFA-rendszer alapját képezi a vállalkozások egységes nyilvántartási rendszere (egyablakos ügyintézés), ami lehetőséget biztosít a fizetendő ÁFA megfizetésére és levonására is, a várakozások szerint az adminisztratív terhek növekedése nélkül, vagy akár azok csökkentésével. Az ÁFA elszámolásának ez a módja (Mini Egyablakos Rendszer) már ismert azon vállalkozások számára, amelyek az Európai Közösség országaiba teljesítenek távolról is nyújtható szolgáltatást, mint például távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatás a nem adóalany fogyasztók, például magánszemélyek részére. A végleges rendszer bevezetését megelőzően, az Európai Bizottság négy területen átmeneti jelleggel további módosításokat tervez a hatályos HÉA-rendszer (hozzáadottérték-adó) tökéletesítése érdekében.
Ezen területek:
- A HÉA azonosító számnak az Európai Közösségen belüli értékesítések mentességével összefüggésben betöltött szerepe,
- a vevői készletekkel kapcsolatos megállapodások, a láncügyletek és
- a szállításnak az Európai Közösségen belüli ügyletek mentesítése céljából történő bizonyítása.
“Az átmeneti rendelkezéseket a tervek szerint 2020. január 1-jétől kellene alkalmazni, míg az átfogó reform bevezetésére még mindenképp éveket kell várni, de az elfogadott keretszabályozás jól mutatja a jövőbeni várható változások irányát. Az új ÁFA-szabályozás bizonyos vállalkozásoknak – így különösen a minősített jogalanyoknak – egyszerűsítést fog jelenteni nemzetközi ügyleteik során, ezért mindenképpen érdemes minél előbb átgondolni, hogy milyen változtatásokra van esetleg szükség a társaság jelenlegi működése szempontjából az adott státusz elérése érdekében“ - mutatott rá Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.
