A megkérdezett vállalatok átlagosan 6,3 százalékkal (létszámmal súlyozva, tehát egy átlagos munkavállalóra vetítve 6 százalékkal) tervezik emelni a béreket idén, ami 4 százalék körüli várható infláció mellett 2 százalékos átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben. Ez némileg elmarad a tavalyi tervektől (6,6 százalék), bár ekkor az inflációs kilátások is némileg alacsonyabbak voltak.
Az építőipari vállalatok idén is kisebb mértékben, 5 százalék körül terveznek emelni. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban ezzel szemben átlagosan 6 százalékot enyhén meghaladó emelésekkel számolnak a munkaadók.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Vállalatméret szerint idén sincsenek – ahogy tavaly sem voltak – kiugró különbségek a béremelési szándékok tekintetében. Bár a multiknál jellemzően magasabb a bérszínvonal, a relatív előny a KKV szektorral szemben idén sem fog tovább nőni.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
A megkérdezett vállalatok 12 százaléka egyáltalán nem tervez bért emelni, további 15 százalék pedig csupán 5 százalék alatti mértékben. A cégek fele 5-9 százalékos emelést tervez, 22 százalék pedig 10 százalékos, vagy afölötti rátával kalkulál.
Fotó: GKI Gazdaságkutató Zrt.
A mikrovállalatok körében magasabb az emelést egyáltalán nem tervezők, illetve a 10 százalék feletti tervezést emelők aránya is. A nagyobb vállalatok ezzel szemben kiegyensúlyozottabb számokkal kalkulálnak, jellemzően 5-9 százalék között terveznek emelni. Mindez jól mutatja, hogy a mikrovállalatok az üzleti kilátások függvényében lehetnek fukarak vagy bőkezűek, ám a lagnagyobb vállalatok a piaci standardoknak megfelelően növelik a dolgozói béreket.
Összességében – 4 százalékos idei inflációval számolva – a vizsgált vállalatok munkavállalóinak 18 százaléka – a jelenlegi tervek megvalósulása esetén – reálbércsökkenést tapasztalhat, miközben háromnegyedük reálbére növekedni fog. Reálbér-stagnálásra 7 százalék számíthat. Ezek az arányok közel azonosak a 2025-ös KSH mérésekkel. A képet némileg árnyalja a 3 gyermekes anyák teljes, és a 2 gyermekes anyák részleges SZJA mentessége; ebben a körben béremelés nélkül is emelkedik a nettó kereset. Másfelől az idén 25. életévüket betöltő munkavállalók esetében külön intézkedés nélkül csökken a nettó kereset.
A fizikai munkakörökben némileg erősebb a béremelési szándék (6,1 százalék) a szellemi munkakörökhöz képest (5,7 százalék). Ez vélhetően annak köszönhető, hogy a 11 százalékos minimálbér, illetve a 7 százalékos garantált bérminimum emelés elsősorban a kékgalléros dolgozókat érinti, továbbá a szabályozás elsősorban az alacsonyabb kereseti kategóriákban fejti ki áttételes béremelő hatását is (a minimálbér felett keresőknek is nagyobb arányban emelnek a munkáltatók a bérfeszültség elkerülése érdekében).
Ahogy arra számítani lehetett, nagyobb béremeléssel kalkulálnak azok a vállalatok, akik létszámbővítést terveznek, illetve azok, akiknél az előző 3 hónapban javult az üzleti helyzet, és azok is, akik idén árat fognak emelni. A domináns, dinamikusan fejlődő szereplők egyfelől megengedhetik maguknak a bőkezűbb béremeléseket, másfelől a piaci expanziójuk fenntartásához erre szükség is van.
