A friss felmérés számait bemutató háttérbeszélgetésen Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke, a kutatást a VOSZ megbízásából készítő Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója makrogazdasági áttekintéssel kezdte előadását. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint idén 0,3 százalékkal bővül majd a hazai GDP, míg az infláció 4,5 százalék lesz. „Erőteljesen a fogyasztásra épül jelenleg a hazai gazdaság. Ha a háztartások fogyasztása nem növekedne 3 százalékot meghaladó mértékben idén, akkor az ipari termelés és a beruházás visszaesése nem lenne kompenzálva. A háztartások fogyasztásának köszönhetően még épp 0 százalék fölé tud majd idén emelkedni a GDP növekedésének üteme” – mondta a szakértő.
Egy ilyen makrogazdasági háttér tükrében a felmérés számos mutatója igencsak meglepő módon a vállalkozások viszonylag optimista hangulatát tükrözi. „Kérdés, hogy a szemünknek vagy a számoknak higgyünk” – mondta ezzel kapcsolatban Kozák Ákos. „Dacára a makrogazdasági fundamentumoknak, a hazai kkv-k nem estek letargiába, olyan, mintha beárazták volna a 2025-ös év kilátásait” – jegyezte meg.
Ami a Barométer fő mutatóját illeti, annak értéke az előző negyedévhez hasonlóan 50 százalékon maradt, igaz ez előző év azonos időszakához képest ez 2 százalékpontos csökkenést jelent. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfőbb problémák között a magas adóterheket, az inflációt és a vásárlóerő csökkenését nevezték meg a megkérdezett vállalkozások. A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos problémák között legmarkánsabban a fizetési morál kérdése mutatható ki. A saját üzletmenetükkel kapcsolatban pedig a legfőbb kockázatként a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működést említik meg a vállalkozások.
Üzleti hangulat – csak jobb jöhet?
Az üzleti hangulatot tükröző alindex 58 százalékra nőtt, ami 2 százalékponttal haladja meg az előző negyedévi adatot. Mind a gazdasági helyzetre, mind a vállalkozások rövid-és hosszú távú kilátásaira vonatkozó percepciók optimistábbá váltak a megelőző negyedévhez képest. „Olyan, mintha egyfajta kötelező optimizmus uralkodna a vállalkozók körében, miszerint a következő negyedév vagy év már talán jobb lesz. Hiába érzik azt, hogy gyenge a kereslet, inkább optimisták a jövőt illetően” – magyarázta a VOSZ társelnöke. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a gazdasági helyzetet pesszimistán érzékelők aránya jelentősen csökkent, a mérés kezdete óta nem látott mélypontra esett. „Ahhoz képest, hogy ilyen adatokat látunk a makrogazdaságban, nem is olyan rosszak ezek a vállalkozói hangulatot jelző számok” – tette hozzá. Kozák Ákos szerint a német gazdaságból érkező, fellendülésre utaló hírek alapot adhattak ahhoz, hogy a vállalkozások hangulata javuljon.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára az üzleti hangulattal kapcsolatban kiemelte: a vállalkozások úgy vannak vele, hogy lassan túl lesznek ezen a nehéz éven, és előre tekintenek. „Nem ültek fel arra a trendre, hogy minden rosszabb lesz, hanem próbálják keresni a túlélés lehetőségét” – tette hozzá.
A beruházási hajlandóság csökken, 85 százalék nem tervez fizetést emelni
A beruházási hajlandóságot mérő alindex értéke egy százalékponttal 32 százalékra csökkent az előző negyedévhez képest. A beruházások elmaradását a hazai gazdaság egyik kritikus problémájának nevezte Kozák Ákos: a GDP-hez viszonyított beruházási aktivitás az elmúlt 3-4 évben 28-ról 20 százalékra csökkent, vagyis „sok ezer milliárd forint esett ki a magyar gazdaságból”.
E téren az emelte ki, hogy
új munkaerő felvételével a cégvezetők kevesebb mint negyede számol, míg új beruházást csak minden negyedik cégvezető tervez,
ami jóval kisebb ráta, mint amit a korábbi évek azonos időszakában mutattak a számok. A cégek 55 százaléka tudta befejezni a tervezett beruházásait, ami szintén kisebb hányad az előző két év hasonló időszakához képest. „Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kkv-k még mindig nagyon óvatosak a beruházásokat illetően. Márpedig beruházásélénkítés nélkül nehéz lesz a gazdaságot dinamizálni” – hangsúlyozta Kozák Ákos.
A beruházásokkal kapcsolatban Perlusz László kiemelte: „a VOSZ álláspontja az, hogy a hazai cégeket továbbra is érdemes támogatni, mivel mindig keresik a fejlődés lehetőségeit”. Ennek példájaként említette, hogy a vállalkozások megrohanták a VOSZ irodáit azután, hogy október elején a kormány úgy döntött: a Széchenyi Kártya Programon belül a folyószámla típusú hitelek, likviditási hitelek kamata is 3 százalékra csökken azok után, hogy ez a lépés a beruházási hiteleknél már megtörtént. „Nagyon üdvözöljük, hogy most már egységesen 3 százalék lett a fix kamatozású termékek kamata. Egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben, amely nem igazán kedvez a beruházásoknak, fontos, hogy a napi működést segítő folyószámla típusú és likviditási hitelek kamata is 3 százalékra csökkent. Ez nagyon sokat segít a vállalkozásoknak, hogy kitartsanak, áthidalják a nehéz időszakokat” – hangsúlyozta a VOSZ főtitkára.
Kozák Ákos arra is rámutatott, hogy a megkérdezett vállalkozók csupán 8 százaléka, vagyis igen kis hányada mondta azt, hogy idén szükség lesz munkaerő elbocsátására. Perlusz László ezzel kapcsolatban elmondta: a vállalkozások számára a munkaerő-elbocsátás csak az utolsó eszközént jön szóba, egyelőre kitartanak dolgozóik mellett, hiszen megtanulták a Covid-válságnál, hogy tízszer nehezebb visszaszerezni egy jó, lojális munkaerőt, mint megtartani azokat.
Az Egyensúly Intézet társalapítója azonban arra is rámutatott, hogy
jelentősen, 85 százalékra nőtt a fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya, amit „üzenetértékű adatnak” nevezett.
Ez a ráta jelentősen meghaladja a 2024-es és a 2023-as évek hasonló időszakának értékeit.
Az egy százalékponttal 61 százalékra csökkenő pénzügyi helyzetet mérő alindex továbbra is a legjobban „teljesítő” almutató, azonban a mérés kezdete óta lassú, de trendszerű csökkenést mutat a jobb pénzügyi helyzetben lévő, tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya. Az inflációt pedig a vállalkozások 72 százaléka építi be az áraiba.
Súlyos ára lenne egy 13 százalékos minimálbér-emelésnek
A felmérésben azt is megkérdezték a cégvezetőktől, hogy mekkora nehézséget jelentene számukra a tavaly megkötött hároméves minimálbér-megállapodás szerinti béremelés biztosítása. Mint ismert, tavaly novemberben arról született megállapodás, hogy 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik majd a minimálbér. A felmérés szerint a vállalkozások majdnem fele azt közölte, hogy nehezen tudná a tervezett 2026-os minimálbéremelést megvalósítani. Ha ezt mindenképpen meg kell tenni, akkor annak költségcsökkentés, beruházások elmaradása lesz az ára, derül ki a vállalkozók válaszaiból.
Ezzel kapcsolatban Perlusz László elmondta: tavaly novemberben a három évre szóló minimálbér-megállapodás megkötésekor abból indult ki a kormányzat, illetve a munkaadói és munkavállalói oldal, hogy idén bőven 3 százalék felett lesz a GDP-növekedés mértéke. „Miután ez elmaradt, és stagfláció közeli állapot alakult ki, ezért a megállapodás újratárgyalására van szükség” – szögezte le a VOSZ főtitkára, aki egyben hozzátette: a VOSZ üdvözöli azt, hogy a minimálbér-megállapodás idei megkötésének elősegítése érdekében a kormányzat nyitott a szociális hozzájárulási adó további csökkentésére. Kiemelte: szerinte idén a gazdasági növekedéshez, az inflációhoz és a munkatermelékenység növekedéséhez képest is magasabb minimálbér-növekedést fogadnak majd el a felek, vagyis jelentős lesz a reálbér.
