Kiábrándító adat érkezett augusztusra vonatkozóan a magyar iparból. Havi szinten 2,3 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye, éves összehasonlításban pedig a nyers adat 7,3 százalékos, a munkanaphatástól kiigazított mutató 4,6 százalékos visszaesést mutat (az Erste várakozása mindössze 2,8 százalékos mínusz volt). A kettő közötti jelentős eltérést az idén augusztusra eső, kevesebb munkanap okozta. „A júliusi pozitív meglepetés után megérkezett a negatív korrekció a magyar iparban, bár mivel augusztusban jellemzőek a nyári leállások, ez önmagában aligha meglepetés. A visszaesés mértéke viszont az” – értékelte a friss számokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A szakember szeptemberben a Klasszis Podcast vendége volt:
Azt sem mondhatjuk, hogy a vártnál kedvezőbb július és kedvezőtlenebb augusztus kiegyenlítették egymást.
„Az augusztusi havi változás egy kellemetlen negatív meglepetés, s lényegében teljes egészében ellensúlyozta az egy hónappal korábbi, 1,9 százalékos havi növekedést” – tette hozzá Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
De nézzük, hogy mi is okozta a két hónap közötti jelentős eltérést!
Mintha megijedt volna a júliusi növekedéstől a járműgyártás
A különbség oka leginkább egyetlen, de a teljes feldolgozóipari termelés 26 százalékát adó alágazatban, a járműgyártásban keresendő: az ugyanis júliusban nagy meglepetésre 0,1 százalékkal bővült. Bár a növekedés mértéke nem volt nagy, ahhoz képest, hogy a külső kereslet hiánya, a bezuhanó exportmegrendelések és az amerikai vámokkal kapcsolatos bizonytalanságok hatására egy hónappal korábban még 11,5 százalékos visszaesés volt ezen a soron, kifejezetten biztatónak tűnt.
Fotó: MTI
Augusztusban visszatért a régi módi: a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban jelentősen visszaesett a kibocsátás, de csökkenés volt az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában (ami a teljes feldolgozóipar 14 százalékát teszi ki), valamint a villamos berendezések előállításában is (9,4 százalékos súly). Egyedül a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása tudott bővülni (12 százalékos részarány).
Az autóiparban is sok gyárleállás történt augusztusban, így például a Suzuki esztergomi üzeme is ekkor tartott szünetet. Ez egyszeri, negatív hatásként értékelhető, ugyanakkor a kilátások szempontjából kedvezőtlen, hogy hiába következett be némi javulás az elmúlt hónapokban az európai üzleti hangulatban, augusztusban a német gyári megrendelésállomány-adat 0,8 százalékkal zsugorodott júliushoz képest. Márpedig a magyar járműgyártás nagyjából 70 százaléka a beszállítói láncokon, a gyártáson keresztül Németországtól függ. Ez a viszony minden hangzatos törekvés ellenére sem tudott érdemben lazulni az elmúlt években, sőt, a szeptemberben elindult debreceni BMW-gyár még tovább erősítheti a köteléket.
Ami konjunktúra idején szárnyakat adhat a magyar iparnak, a jelenlegi környezetben viszont komoly hátráltató tényező. Ezt emelte ki Regős Gábor is: „az ipari teljesítményt továbbra is jelentősen visszafogja az alacsony külső kereslet. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az európai uniós országok és különösen Németország gazdasága stagnál, illetve csökken, de azt is, hogy a német vállalatok, amelyekhez leginkább kapcsolódik a magyar ipar, egyre inkább elveszítik piacaikat versenyképességi problémáik, innovációs elmaradásuk miatt” – mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Fotó: X/@China_says
A német kilátásokat illetően sok elemző bízott abban, hogy a Friedrich Merz által vezetett kormány megengedőbb fiskális politikája kedvező fordulatot hozhat, de úgy tűnik, a kezdeti optimizmus kezd alábbhagyni. „Az ipari kilábalás megtorpanását mutatják a német konjunktúraindexek is, amelyek emelkedése szeptemberben megtört. A kormányzati fiskális élénkítés gyakorlatba ültetése ugyanis a vártnál sokkal lassabban ment végbe, miközben a geopolitikai konfliktusok továbbra is bizonytalanságot szülnek” – fogalmazott Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Újabb mélypontra kerültünk az utolsó jó évhez képest
„A megrendelések „könyve” üres, az ipar kapacitáskihasználtsága továbbra is alacsony és a vállalatok jelentős része a kereslet hiányára panaszkodik” – vázolta fel a jövőre nézve sem túl biztató képet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakértő szerint az augusztusi havi és éves változásnál is beszédesebb a fix bázisú index, ami a 2021-es év átlagos havi teljesítményekhez viszonyít.
„Augusztusban ez a mutató újabb mélypontra süllyedt, 8,2 százalékos elmaradást mutatva. Az ipar teljesítménye trendszerűen csökken, és az a korábbi reményünk, hogy esetleg végre alacsony szinten ugyan, de stabilizálódik az ipari kibocsátás, szertefoszlott.” Virovácz Péter még hozzátette, hogy „az exportra termelő hazai iparvállalatok kilátásai továbbra is borúsak és általános fellendülés nem várható.”
Az év első nyolc hónapjában, januártól augusztusig 3,9 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye. Az elemzők szerint kisebbfajta csoda kellene ahhoz, hogy a második félévben 1-2 százalékra gyorsuljon fel a hazai gazdaság növekedése. Erről ugyancsak Virovácz Péter beszélt, aki szerint a hétfői, kiskereskedelmi adat is arra utalt, hogy nagyon komoly szeptemberi hajrára lehetett szükség ahhoz, hogy a harmadik negyedévben már egy dinamikusabb növekedést láthassunk. Az éves GDP-adatot a kereskedelmi banki elemzőktől kezdve a Magyar Nemzeti Bankig már mindenki 1 százalék alá vágta (0,5-0,8 százalék között szórnak a prognózisok), a kormány azonban még kitart az 1 százalékos előrejelzés mellett – ahogy azt lapunk érdeklődésére Orbán Viktor megerősítette.
Majd a 3 százalékos hitel segít?
A jövőre nézve sok pozitívumra az elemzők sem tudják felhívni a figyelmet. „Az egyik ilyen, hogy a BMW debreceni gyára belépett a termelésbe, ami az utolsó negyedév számaiban jelenhet meg” – emelt ki egy tényezőt Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. Regős Gábor szerint borítékolható, hogy a harmadik negyedévben az ipar visszahúzza a magyar gazdaságot, reményei szerint az év utolsó három hónapjában, a BMW indulásával ez már megváltozik. De hiába az új üzemek, a BYD és a CATL jövőre csatlakozó új gyártókapacitásai, minden a kereslet alakulásától függ majd.
A K&H Bank vezető elemzője is erre hívta fel a figyelmet. „A rendelésállományok alapján jelentősebb felpattanás az idén nem várható. Igazi lendületet csak a termelés felfutása adhat majd a szektornak, amire leginkább csak jövőre lehet számítani. A szegedi BYD-gyártól pedig szintén jövőre vagy inkább 2027-ben várható komolyabb hozzájárulás az ágazat termeléséhez” – tekintett előre Németh Dávid.
A szakértő szerint a magyar ipar idén 3,5 százalék körüli visszaeséssel zárhatja az évet, 2026-ban pedig enyhén pozitív eredmény is elképzelhető.
A külső kereslet és az exportlehetőségeink szempontjából az Egyesült Államok vámpolitikája is nagyban meghatározó. Bár a július 27-én létrejött megállapodás értelmében legalább már tisztán lehet látni, hogy 15 százalékos vámtétel vonatkozik az Európai Unióból a tengerentúlra szállított termékekre, valójában a piaci átrendeződés még csak most indul el igazán. „Azt látjuk, hogy a nagyvállalatok aktívan keresik az új exportlehetőségeket. A vámok tényleges hatása nagyban függ attól, hogy az adott társaság termékei mennyire specifikusak, mennyire kötődnek az amerikai szabványokhoz” – emelte ki Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője. A szakértő szerint a vámmegállapodás gyakorlati hatásairól érdemben csak a jövő év során lehet majd következtetéseket levonni.
Fotó: MTI
Bár a magyar ipar exportkitettsége miatt a belső kereslet csak csepp a tengerben, azért annak a kilátásaira is érdemes néhány szó erejéig kitérnünk. Molnár Dániel szerint idehaza a fogyasztás folytatódó emelkedése, másrészt pedig az Otthon Start hatására felpörgő lakásépítések segíthetik a megrendeléseket, az ipari teljesítmény felfutását.
Továbbá nagy kérdés, hogy a hétvégén bejelentett, a kis-és középvállalati szektornak szóló, 3 százalékos kamatozású hitelek mennyire segíthetnek ezen a helyzeten. Hiszen, ahogy arra már korábban is utaltunk a cikkben, a vállalatok a jelenlegi kapacitásaikat sem használják ki, nemhogy új beruházásokat hozzanak létre. Emellett egyre több elemzés utal arra, hogy inkább az alacsony kereslet, és nem pedig a magas kamatok hátráltatják a cégek beruházási döntéseit.
