Mint arról nemrég beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség 2019-ben emelt vádat a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek beszerzési tenderéhez kapcsolódó, a francia Alstom cégcsoport által finanszírozott vesztegetési cselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéknél.
A törvényszék 2020. december 8-án hozott végzésével a vesztegetésben bűnsegédként részt vállaló egyik külföldön életvitelszerűen tartózkodó, magyar állampolgárságú vádlottal szemben azért szüntette meg a büntetőeljárást, mert vele szemben azonos gyanú és tényállás alapján az osztrák gazdasági bűncselekmények és korrupció elleni ügyészség nyomozott, illetve az ausztriai büntetőeljárást azért fejezték be gyanúsítás és vádemelés nélkül, mert nem állt rendelkezésre ellene elegendő bizonyíték.
Az osztrák ügyészségnek az eljárását lezáró határozata miatt a magyarországi vádban előterjesztettek "ítélt dolognak tekintendők", ezért az ötödrendű vádlottal szemben a büntetőeljárás a magyar bíróság előtt már nem folytatható.
A törvényszéki végzés ellen az eljáró ügyész fellebbezést jelentett be a bíróság "tettazonosság tekintetében" téves álláspontja miatt. A magyarországi nyomozás és vád több "tanácsadói szerződést", valamint a 2006-2010. évek közötti időszakot öleli fel, míg az osztrák bűnügyi vizsgálat csak egyetlen 2007. évi korrupciós ügylet feltárására irányult. Az azt követő mintegy három év vádlott általi vesztegetési tevékenységét az ausztriai büntetőeljárás nem érintette, annak magyar büntetőeljárásban történt releváns tényeinek feltárását az osztrák ügyészség határozata meghozatalakor nem vehette számba és értékelési körbe - olvasható a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményében.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyész fellebbezését fenntartva indítványozta a törvényszék végzésének felülbírálatára jogosult Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy a végzést az eljárás megszüntetését eredményező ok téves megállapítása miatt helyezze hatályon kívül, és utasítsa a Fővárosi Törvényszéket elsőfokú eljárása folytatására. A Fővárosi Ítélőtábla június 15-én tanácsülésen hozott végzésével a Fővárosi Törvényszék ügyészi fellebbezéssel támadott eljárást megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot eljárása folytatására utasította.
A másodfokon eljáró tábla végzése indokolásában rámutatott, hogy az osztrák büntetőhatóság által Magyarországra jogsegély keretében küldött okiratok alapján "nem vonható arra érdemi következtetés", hogy az ausztriai nyomozás olyan széles körű és alapos volt, amelyre alapított osztrák nyomozást megszüntető határozat a "ne bis in idem" hatást - kétszeres büntetés tilalma - kiváltó jogerős határozatnak lenne tekinthető, illetve az osztrák nyomozást megszüntető határozat azért sem tekinthető a büntetőeljárást véglegesen lezárónak, mivel az osztrák büntetőeljárás jog is biztosítja ahhoz kapcsolódóan a büntetőeljárás továbbfolytatásának törvényi feltételeit - írták.
Mivel a büntetőügy adatai alapján az ausztriai és a magyarországi büntetőeljárásban, az ötödrendű rendű vádlott cselekvősége vizsgálatában a tettazonosság egyértelműen nem mutatható fel és az osztrák nyomozást megszüntető határozat tartalma a magyar büntetőbíróságot nem köti, így a magyar büntetőeljárás folyatásának van helye a Fővárosi Törvényszéken - közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
