Bacsa György arról számolt be, hogy a Som-8 nevű, már termelésbe állított kutat tavaly novemberben kezdték fúrni, a közelében pedig a múlt hét óta újabb, mintegy 1500 méter mély fúrást végeznek a Rotary Fúrási Zrt. munkatársaival közösen. Ez utóbbi, a Som-7 elnevezésű fúrás célja, hogy meghatározzák, mekkora kiterjedésű lehet a somogysámsoni olajmező.
Fotó: Depositphotos
A Mol-csoport szénhidrogén-kitermelésének portfóliójában Magyarország adja a teljes termelés közel 40 százalékát, és ezt a következő évtizedben is biztosítani tudja az olajtársaság. Soha annyi fúrást nem végeztek még, mint az elmúlt néhány évben, az egyik legígéretesebb a Vecsés térségében lévő olajmező, ami mellett Algyő és a dél-dunántúli terület a legjelentősebb olajlelőhely – jelezte az ügyvezető.
A magyarországi kitermelés jelentősen erősíti a hazai gazdaságot, csökkenti az energiafüggőséget, illetve hozzájárul a stabil ellátáshoz. A somogysámsoni kút olaja jobb minőségű az importnál, így a termékek minőségét is javítja.
A Mol a legnagyobb termelő Magyarországon, a hazai összes termelésből a kőolaj 47 százalékát, a földgáz közel 90 százalékát biztosítja az olajtársaság.
Bacsa György kérdésre azt is elmondta: csoportszinten – tehát a közel-keleti vagy horvátországi lelőhelyeket is ide értve – a Mol hordónként mintegy tíz dolláros költséggel termeli ki az olajat. A fúrások mintegy 20-25 százaléka számít csak eredményesnek.
Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelés igazgatója arról beszélt, hogy a cég évente mintegy 40 milliárd forintot fordít új lelőhelyek kutatására, mert a mostaniak már negyven-ötven-hatvan éve termelnek, és csökken a kapacitásuk. Egy-egy új fúrás költsége két-hárommilliárd forint, az pedig ritkaság, hogy egy sikeres találat után néhány hónappal már új kutat is fúrnak.
Ma naponta 37-38 ezer hordónyi szénhidrogént termelnek Magyarországon, ami rekord az elmúlt öt évben, és ezzel jelentősen hozzájárulnak az ellátásbiztonsághoz – hangsúlyozta az igazgató.
Lux Marcell, a Mol-csoport kelet-közép-európai kutatási vezetője a már termelésbe állított kútnál kifejtette: tavaly év végén 33 nap alatt érték el a megfelelő mélységet, így 1250 méterről először naponta 1200 hordónyi olajat emeltek ki, ami mára elérte az 1400 hordót. A kitermelt olaj 50-54 Celsius-fokos hőmérsékletű, amelyet tartálykocsikkal szállítanak Százhalombattára, ahol kenő- és üzemanyagnak dolgozzák fel.
A somogyi olajmező egy több mint 100 millió éves dolomitrétegben rejlik, a számítások szerint a kőolaj legfeljebb tízmillió évvel ezelőtt keletkezhetett – mondta a kutatási vezető.
(MTI)
