<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Erre a következtetésre juthatunk a lapunk megkeresésére még karácsony előtt, a kamatstop kormányzati elrendelése előtt beérkezett válaszokból. A jelentősen emelkedő nyersanyag- és energiaárak mellett a legnagyobb rizikófaktornak a vírust, a globális ellátási lánc problémáit, illetve az azok nyomában járó, a jövő évben nagy valószínűséggel beinduló amerikai kamatemelési ciklust tartják. Idehaza pedig azt, hogy nem tudni, mi lesz a tavasszal esedékes választások után.

Az OTP Banknál ebben az évben is a 2021-es évet jellemző folyamatok fennmaradására számítanak. Komoly hatást gyakorolhat az infláció, a világgazdasági kihívások, illetve az, hogy az idei választási év Magyarországon.

A növekedés fő hajtóereje az OTP szerint a lakossági fogyasztás lehet a gyors jövedelembővülés miatt. Fotó: MTIA növekedés fő hajtóereje az OTP szerint a lakossági fogyasztás lehet a gyors jövedelembővülés miatt. Fotó: MTI

A Csányi Sándor által irányított hitelintézet szerint a magyar gazdaság a 2021-es 6,5 százalékos növekedést követően 2022-ben 5 százalék körüli mértékben bővülhet. A növekedés fő hajtóereje egyértelműen a lakossági fogyasztás lehet a gyors jövedelembővülés miatt, a kockázatok azonban lefelé, az alacsonyabb növekedés irányába mutatnak. 

Kockázatok

Az idei növekedéssel kapcsolatos kockázatokat meglehetősen sokrétűen ítélik meg az OTP-nél. A legnagyobb kockázati faktorok a globális ellátási lánc problémáihoz, a jelentősen emelkedő nyersanyag- és energiaárakhoz, illetve az azok nyomában járó, az idén nagy valószínűséggel beinduló amerikai kamatemelési ciklushoz kötődnek. Kérdés, hogy a kínálati szűkösségek (például a chiphiány) milyen gyorsan oldódhatnak és az érintett szektorok (jelesül az autógyártás) milyen gyorsan térhetnek vissza a normális termelési üzemükhöz. Ha ezek az ellátásilánc-problémák tartósnak bizonyulnak, az még a 2022-es exportszámokon is erős nyomot hagyhat, visszafogva ezzel a növekedést.

Infláció

A nyersanyag- és energiaárak emelkedések esetében a tartósság mellett a fő kérdés, hogy a vállalatok milyen mértékben tudják ezeket beépíteni az áraikba. Amennyiben csak kis mértékben, az a teljes termelési láncon okozhat feszültséget, amennyiben viszont nagyobb mértékben, akkor az infláció fog jelentősen – a jelenlegi várakozásoknál is gyorsabban –emelkedni. Ez viszont egy sokkal erőteljesebb monetáris szigorítást tehet szükségessé a világban. Az amerikai kamatemelési ciklus jellemzően mindig előtérbe hozza a feltörekvő piacokon a sérülékenységi problémákat így megnöveli a feltörekvő piacokon a kockázati felárakat. 

Omikron

Az ez évi növekedéssel kapcsolatos bizonytalanságot fokozza az omikron-variáns megjelenése. Bár úgy tűnik, hogy a tünetek enyhébbek és a három oltás hatásos ellene, ez azt jelenti, hogy a legtöbb országban a népesség jelentős része – az oltatlanok, az átesettek és a csak kétszer oltottak – fogékonyak erre a variánsra, ami a rendkívüli fertőzőképességével az enyhébb lefolyású betegség ellenére képes lehet-e ismét olyan hullámot generálni, ami túlterhelheti az egészségügyi ellátórendszert. Szintén nagy kérdés, hogy idén ősszel, amikorra a megszerzett immunitás jelentősen veszít az erejéből, visszatérhet-e újult erővel valamelyik Covid-variáns. Mint ahogy az is, hogy amennyiben szükséges lesz a lakosság évenkénti újraoltása, hogyan alakul az országokban az újraoltakozási hajlandóság és mely országok lesznek képesek a kötelező oltás bevezetésére. 

Kínai ingatlanpiaci kérdések

A kockázatok között lehet említeni a kínai ingatlanpiaccal kapcsolatos problémákat, amelyek súlyosbodása a növekedés szempontjából nagyon komoly negatív hatással járna, azonban egy csapásra parkolópályára tenné az emelkedő nyersanyag- és energiaárak okozta inflációs problémákat. Az OTP-nél fontosnak tartották kiemelni, hogy a kínai ingatlanpiac problémái valószínűleg házon belül tarthatóak, így nagyon kicsi szerintük az esélye egy 2009-hez hasonló válságnak, ugyanis a fertőzési csatornák ebben az esetben „csak” a külkereskedelmi csatornára korlátozódna, nem kell olyan pénzügyi fertőzéssel számolni, mint amit korábban az amerikai jelzáloglevek értékpapírosítása okozott.

IT- és a digitalizációs kihívás 

Úgy tűnik, a pandémia még velünk marad, ugyanakkor az újabb járványhullámok már nincsenek akkora hatással a gazdaságra, mint korábban – vélik az Erste Banknál. Kihívást szerintük az idén inkább az infláció és a gazdasági növekedés alakulása jelent, illetve ezen hatások kezelése a hitelezésben és a megtakarítások, befektetések területén. Továbbra is velünk marad az IT- és a digitalizációs kihívás, amely nemcsak a FinTech cégek és bankok közötti versenyben jelenik meg, hanem a bankon belül is, például abban, hogyan fogják azok kiszolgálni az ügyfeleiket a fiókhálózatban. Nagyobb teret nyerhetnek 2022-ben a fizetési kérelemre épülő szolgáltatások, és szélesebb körben terjedhetnek el az azonnali fizetési rendszeren alapuló megoldások is. 

Az Ersténél a bérrobbanást is kockázati tényezőnek tartják. Fotó: MTIAz Ersténél a bérrobbanást is kockázati tényezőnek tartják. Fotó: MTI

Az Ersténél azon a véleményen vannak, hogy a bankok számára az idén kihívást jelent a bérrobbanás is. A magasabb infláció, illetve a gyorsan emelkedő átlagjövedelmek miatt az utóbbi időben megszokottnál nagyobb bérfejlesztések jöhetnek a pénzügyi szektorban, miközben a betöltetlen álláshelyek száma már elérte a pandémia előtti szintet, és egyes, speciális szaktudást, tapasztalatot igénylő pozíciók betöltése már most kihívást jelent. 

Az Erste Bank működésében az egyik legfontosabb feladat az idén a Commerzbank integrálása lesz, a tranzakció zárására, az ügyfélszámlák átadására várhatóan az év második felében kerülhet sor. A két bank közötti hasonlóságok, a nemzetközi háttér, a működési modell, valamint az Erste Bank akvizíciós tapasztalatai ugyanakkor biztosítják a zökkenőmentes átmenetet.

A Magyar Bankholding 2022. március 31-én új mérföldkőhöz fog érkezni, ugyanis akkor egyesül a tervek szerint a Budapest Bank és az MKB Bank, a magyar piac két közismert, nagy hagyományokkal rendelkező hitelintézete. Ez a holding saját bevallása szerint jelentős próbatételt jelent, hiszen a megszokott magas szolgáltatási színvonal biztosítása mellett törekedni fognak az átalakulás során a hozzáadott érték megteremtésére is, vagyis, hogy az ügyfelek egyre jobb termékekkel és kiszolgálással találkozhassanak náluk. A következő időszakban a belső működést is harmonizálni fogják a Takarék Csoport 2023 májusi csatlakozásáig.

Bár a bankszektor jól reagált a járvány hatásaira, a pandémia kihívásai még egy ideig a mindennapjaink részét fogják képezni – jelzik előre a Magyar Bankholdingnál. A szereplők valószínűleg továbbra is volatilisebb piacon fognak mozogni, illetve velünk maradhat az infláció és az azzal járó magasabb kamatpálya, a holdingnál a piaci verseny élesedését várják. Ebben a bizonytalanabb periódusban szerintük azok a bankpiaci szereplők fognak tudni jól szerepelni, akik a szolgáltatási minőség szintjét és az ügyfelek kiszolgálási sebességét növelni tudják, illetve hatékonyan tudják optimalizálni a költségeket. A Bankholdingnál biztosak abban, hogy a stratégiájuk és a csoport átalakítása megfelelő választ ad ezen kihívásokra. 

Fenntarthatóság és ESG

Mindezeken felül a pénzintézeteknek az egyre fontosabbá váló fenntarthatóság és ESG-pénzügyi szemléletben is példát kell mutatniuk a gazdasági szereplőknek: ezt a kérdéskört már sem a bankok, sem a más szektorban működő vállalatok nem kezelhetik közömbösen – hívták fel a figyelmet a Bankholdingnál.

Amely tagjai közül az MKB Bank külön is válaszolt a megkeresésünkre. Eszerint a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő hitelintézetnél a 2022-es évtől is kiegyensúlyozott banki teljesítményeket várnak, összhangban a várhatóan továbbra is dinamikus gazdasági növekedéssel. Ugyanakkor érdemi kockázatokat is látnak a világgazdaságban, melyeknek hazai kihatásai is lehetnek/vannak. A moratórium után kiemelt figyelmet kell fordítani a nemteljesítő hitelállomány alakulására, illetve az eszköz- (kiemelten az ingatlan) árak emelkedésére. Ezek mellett az egyik legaktuálisabb kérdésnek azt tartják az MKB-nál, hogy az infláció érdemi megemelkedése kamatemelésre ösztönözte a jegybankokat, így a Magyar Nemzeti Bankot is, mely visszafoghatja az (elsősorban vállalati) beruházásokat, illetve a lakosság által fizetendő kamatok is emelkednek – bár a jelentős fix hitelállomány miatt ez jelenleg még sokak számára nem érzékelhető. 

Az MKB-nál a moratórium után kiemelt figyelmet fordítanak a nemteljesítő hitelállományra. Fotó: MTIAz MKB-nál a moratórium után kiemelt figyelmet fordítanak a nemteljesítő hitelállományra. Fotó: MTI

Ahogy a gazdaság, úgy a bankszektor teljesítménye is meghaladhatja a járvány előtti szinteket, bár bizonyos ágazatokban (például turizmus) ez még nem történt meg, másokban pedig komoly ellátási problémák vannak (járműipar, építőipar), így ezek finanszírozására különös figyelmet kell fordítani az érintett bankoknak. Összességében továbbra is elmondható az MKB-sok szerint, hogy egy kimondottan jó állapotban lévő bankszektor fut neki a kihívásokkal teli, de alapvetően pozitív várakozásokkal leírható 2022-es évnek.

Az idén az MKB számára a legnagyobb feladat a Budapest Bankkal való fúzió sikeres végrehajtása, majd a Takarék Csoport 2023-as integrációjának előkészítése lesz. Céljuk, hogy az ügyfelek számára egy, az eddigieknél is jobb szolgáltatásokat nyújtó, hatékony pénzügyi partnerként jelenhessünk meg.

A világgazdaság szempontjából napjainkban számos bizonytalansággal kell megküzdeni (meredeken emelkedő energiaárak, chiphiány, az ellátási láncban fellépő problémák, az Evergrande-ügy, infláció, árfolyam-emelkedés, a monetáris politika szigorítása, növekvő feszültség a munkaerőpiacon stb.), amelyek a magyar gazdaságra, így a bankszektorra is kedvezőtlen hatással lehetnek – ez már a K&H Bank prognózisa. A belga KBC tulajdonában lévő hitelintézetnél úgy tartják, hogy a Covid új hullámai/variánsai is okozhatnak még kellemetlen meglepetéseket. 

Törlesztési moratórium

A bankszektort tekintve a törlesztési moratórium ez év közepén bekövetkező megszűnése nyilvánvalóan kockázatot jelent a bankok számára, de a K&H meggyőződése, hogy elegendő tartalékot képeztek, illetve megfelelő folyamatokat dolgoztak ki a törlesztési problémákkal küzdő ügyfelek segítésére. A bankszektor emellett más, természetesen lehetőségeket is magukban hordozó kihívásokkal is szembenéz, például a digitalizáció és a fenntarthatóság terén. A trendek azt mutatják, hogy jelenleg az egész világ a mobiltelefonra koncentrál, és a világjárvány tovább erősítette ezt a tendenciát.

A Covid felerősítette azt a tendenciát, hogy az egész világ a mobiltelefonra koncentrál - vélik a K&H-nál. Fotó: MTIA Covid felerősítette azt a tendenciát, hogy az egész világ a mobiltelefonra koncentrál - vélik a K&H-nál. Fotó: MTI

A K&H-nál szeretnék tovább bővíteni a digitális megoldásaik körét, a lakossági és az üzleti banki területen, valamint a biztosítási oldalon és a banki tevékenységen kívül is. Folytatják a digitális innovációk terén folyó munkát, de a világjárvány egyértelműen bebizonyította, hogy a bizalom és a személyes tanácsadás mindig fontos marad az ügyfeleik számára. A fióki konzultációkra továbbra is nagy igény mutatkozik, ami megerősíti a bank dolgozóit abban, hogy a digitalizáció és a személyes kapcsolatok ötvözése a helyes stratégia.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.