Pocsékul alakult a magyarországi bankok számára az év első három hónapja. Hiába pörgött fel a lakossági hitelezés, a vállalatok továbbra is több hitelt törlesztenek, mint amennyit felvesznek, az állami sarcok pedig minden korábbinál magasabbak. A bankszektor profitja ennek megfelelően 60 százalékot esett tavalyhoz képest, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem konszolidált adatai szerint 199 milliárd forint lett az első negyedévben.
A nyereség visszaesése nem meglepő, hiszen több nagybank is közzétette már az idei első negyedéves számait, és azok rendre gyengébbek voltak a 2024-esnél. Az egyik komolyabb tétel, ami miatt zuhant a szektorszintű eredmény, a csökkenő osztalékbevétel volt. Tavaly a bankszektor még 267 milliárd forintot vett ki a leánycégeiből, az idén már csupán 161 milliárdot. Ha nincsenek a leánycégek, külföldi érdekeltségek, mindössze 38 milliárd forintos nyereségen osztozna a bankszektor.
A másik komoly érvágás a különadók növekedése volt. A pénzügyi szervezetek különadója 116 milliárd forintos tétel lett az első negyedévben, 21 százalékkal több, mint tavaly, erre jött még rá a 210 milliárd forintnyi extraprofitadó, ami több mint a duplája a tavalyinak. A pénzügyi tranzakciós illeték tavaly ilyenkor még 80 milliárd forint alatt volt, az idén már a 130 milliárdot is meghaladta. Tehát csak ezeken a címeken már három hónap alatt bevasalt bő 450 milliárd forintot az állam a bankokon.
A gazdaság gyenge lábakon áll, és ez nem kedvez a bankoknak
A bankok nyereségét telhetetlen kisgömböcként elszipkázó állam mellett az is nehezíti a szektor életét, hogy a gazdaság teljesítménye gyenge, a beruházások elmaradoznak, a cégek pedig ennek megfelelően nem vesznek fel hitelt. A lakossági hitelfelvételi kedv ugyan töretlen volt az idén is, de a vállalatok csaknem 200 milliárd forinttal fizettek vissza több hitelt az első három hónapban annál, mint amennyit felvettek, ez pedig csökkenti a bankok fő bevételét, a kamatbevételt. Az idén ráadásul már nemcsak a forinthiteleknél, de a devizahiteleknél is nettó törlesztőkké váltak a vállalatok.
Fotó: Klasszis Média
A kamateredmény vissza is esett 8,6 százalékkal egy év alatt, amit ugyan kompenzálhatna valamelyest, hogy a díj- és jutalékeredmények 26,1 százalékkal, 389 milliárd forintra nőttek, de ez az utóbbi adat sem teljesen tiszta, hiszen ebből fizetik a bankok a tranzakciós illetéket. Tavalyhoz képest ezek a bevételek 68 milliárd forinttal emelkedtek, miközben a tranzakciósilleték-teher bő 50 milliárddal ugrott meg. Ha ezt levonnánk a díj- és jutalékbevételből, legfeljebb 5 százalék körüli növekedést értek el a bankok.
Ülnek a pénzükön a vállalatok
A gazdasághoz hasonlóan a bankok sem nőttek számottevő mértékben tavaly. A mérlegfőösszegük kicsivel 82 ezer milliárd forint fölött alakult, ami alig 5 százalékos növekedés egy év alatt, nagyjából megegyezik az első negyedévi inflációval. A lakossági hitelek állománya 11,3 ezer milliárd forint volt március végén, 11,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a vállalati hitelállomány viszont alig 2 százalékkal bővült, nem érte el a 12 300 milliárd forintot.
Hogy mennyire nem akarnak beruházni a cégek, azt jól tükrözi, hogy a vállalkozások jelentős része „ül a pénzén”, a vállalati betétek állománya ugyanis csaknem 16,4 ezer milliárd forint, több mint 4 százalékkal nőtt tavaly március óta. Az év végén a 17 ezer milliárd forintot is meghaladta a vállalati betétek volumene, tehát jóval több bankbetétjük van a cégeknek, mint hitelük, ami nem jellemző a modern gazdaságokra.
A lakosságnak is több bankbetétje van, mint hitele, március végén 14 ezer milliárd forint fölötti történelmi csúcson volt az állomány, ez csaknem 12 százalékos növekedés egy év alatt. A kiugró szint azonban két tényezővel is magyarázható. Az egyik az állampapírok kamatfizetése, sokan ugyanis a kamatok elköltésével, újrabefektetésével vártak néhány hetet, hónapot. A másik a 13. havi nyugdíj, amelynek egy része vélhetően sok háztartásban megmaradt március végéig.
A tőkét is viszik az adók
A bankok tőkehelyzete stabil, de a szektor saját tőkéjének alakulásán látszik, hogy gyenge volt az első negyedév. Március végén 8466 milliárd forint volt a bankszektor saját tőkéje, több mint 260 milliárdot csökkent három hónap alatt, amiből arra lehet következtetni, lehettek bankok, amelyeket veszteségessé tettek a különadók.
A portfóliók minősége egyelőre jó, a nem teljesítő hitelek aránya csupán 2,2 százalékos, de ezen a téren könnyen elindulhat a romlás, a háztartások személyi hiteleinél például vannak már aggasztó jelek, és a bankok feketelistája is hosszú évek óta tartó folyamatos csökkenés után márciusban ismét hosszabb lett. Amiatt viszont nem kell aggódni, hogy a bankok csődbe mennek, a hitelintézetek bőséges szavatolótőkével rendelkeznek, és minden tőkemegfelelési mutatójuk megnyugtatóan magas.
