Szalma Botond hajóskapitány szerint több évtizedes mulasztás árát fizeti az ágazat, miután semmilyen konkrét fejlesztés nem történt a folyókon, hogy segítse a hajózást,. Ez a szállítmányozáson túl a vízi turizmust is visszavetette. Szerinte mindez azért is aggasztó, mert a döntéshozók csak beszélnek arról, hogy csökkenteni kellene a közúti fuvarozás arányát.
„Hogy ez érdemben változzon is, komoly döntésekre, széles szakmai összefogásra lenne szükség úgy, hogy nem akadályozzák őket magukat környezetvédőnek gondolt értelmiségiek” – mondta el sommás véleményét Szalma Botond.
Elmondása szerint a folyami szállítás a Duna magyarországi szakaszán 90 napja áll, előtte pedig az elmúlt 7 hónapban a kapacitás 40-60 százalékát lehetett csak kihasználni. Az elmúlt 100 évben nem volt még ilyen Európában és Magyarországon.
„A Duna nem most romlott el, csak a 35 éves számlát most kaptuk meg” – jellemezte a hazai hajózhatósági helyzetet Szalma Botond.
A vízlépcsők meg nem építésére célzott a hajóskapitány. Azok is elfordulhatnak a folyami szállítástól, akiknek az árui hónapok óta a hajókon ragadtak és nem lehet őket kirakodni és továbbszállítani. A szakértő a Trend FM-nek adott interjúban sürgette az állami döntéshozókat azzal kapcsolatban, hogy alakítsanak ki stratégiát a vízgazdálkodással kapcsolatban a vízi közlekedésre is. 20-30 szakaszon kéne a Dunán víziműveket építeni, hogy egy kicsit jobb legyen a folyó vízjárása, hajózhatósági szempontból.
„Olyan fenékküszöbre, olyan sarkantyúműre vagy más építményre gondolok, ami legalább az év 300 napján a normál hajózást biztosítani tudja” – összegzett a szakértő. Egy kikötői fejlesztésnél 50-60 évben kell gondolkodni.
100 ezer ember megélhetését biztosítja a folyami hajózás.
Itt is meghallgatható teljes egészében az interjú.

