Mindössze 0,1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben, éves alapon pedig 1,5 százalékos a növekedés – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorából. Az első három negyedévben az összesített GDP-növekedés 1,7 százalékos a tavalyi év azonos időszakához képest.
A növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá, a szolgáltatások teljesítménye támogatta, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte.
A hivatal péntek reggeli sajtótájékoztatóján mutatta be a GDP számításának módszertani változásait. Az új módszer szerint már a háztartások elektromosenergia-termelését és a használtautó-adásvétel tranzakciókat is beleszámolják az összesített GDP-változásba. A Nemzeti Számlák Főosztály vezetője, Cseh Tímea elmondta: a változtatás legfeljebb egy tized százalék eltérést okozhat a korábbi módszertanhoz képest.
Az is kiderült, hogy az elemzői várakozások meghaladják a tényadatot, erre több közgadász is egybehangzó reakciót adott.
A vártnál erősebb volt a hőség és a szárazság hatása
„A piaci konszenzushoz mérten komoly csalódást okozott a friss GDP-adat. Öröm az ürömben, hogy immár ötödik negyedéve folyamatosan bővül a gazdaság” – reagált Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Fotó: Mercedes-Benz
A 1,5 százalékos éves növekedés ugyan lassabb ütem az előző negyedévinél, de Virovácz szerint korántsem nevezhető gyenge teljesítménynek. Fordulatot jelent ugyanakkor, hogy a növekedéshez ezúttal leginkább az ipar járult hozzá: a korábbi években jellemzően a szolgáltató szektor volt a gazdaság húzóereje.
Az ipar jó teljesítménye az exportot is javíthatta, amire a vártnál határozottan kedvezőbb friss külkereskedelmi adatok is utalnak. Az alacsony hazai hozzáadott érték miatt az ipari termelés és annak GDP-hez való hozzájárulása között viszont nagyobb rés nyílhatott. Virovácz úgy látja, a negatív meglepetés forrását nem kívül, hanem elsősorban a magyar gazdaságon belül kell keresni.
A KSH péntek reggeli sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a mezőgazdaság ugyan csak 2,8-2,9 százalékkal járul hozzá a teljes GDP-hez, kis súlya ellenére mégis érdemben lassítja a gazdasági növekedést. Az aszályos időjárási körülmények és a hőhullámok következtében jelentős visszaesést mutat az ágazat.
„Az agrárium fékező hatása aligha lehetett meglepetés, annak mértéke azonban már annál inkább” – mondta Virovácz.
A Klasszis Podcastben Raskó György agrárközgazdász arról beszélt: az alföldi kukoricaföldek nagy része megsemmisült, és azt is elmondta, mennyi pénzt veszíthet a magyar gazdaság a szárazság miatt.
Az ING Bank továbbra is fenntartja 1,9 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését, de az elemző szerint ehhez markáns gyorsulásra van szükség az utolsó negyedévben: egyszerre kellene nagyobb fordulatszámon pörögnie a belső és a külső keresletnek.
A kilátásokat ugyanakkor továbbra is jelentős lefelé mutató kockázatok övezik. A közel-keleti helyzet kiszámíthatatlan; a franciaországi helyzet sem pénzpiaci, sem reálgazdasági szempontból nem megnyugtató. „A tartós bizonytalanság a beruházásokat és az exportteljesítményt egyaránt hosszabb ideig visszafoghatja, így ezek a kockázatok már nemcsak az idei év végét, hanem a 2027-es növekedési kilátásokat is érdemben befolyásolhatják” – mondta az elemző.
Közel a stagnáláshoz
„Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye mindössze 0,1 százalékkal nőtt, amit nyugodtan nevezhetünk stagnálásközeli állapotnak. A megelőző negyedévekben jóval dinamikusabb volt a bővülés” – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Fotó: Shutterstock/KPMG
Miután 1,7 százalékos éves növekedésre számítottak, a piaci konszenzus pedig 1,8 százalék volt, az Erste Banknál is kisebb negatív meglepetést okozott a harmadik negyedév GDP-adata. A lendület elvesztését a súlyos aszálynak és a mezőgazdaság vártnál nagyobb visszaesésének tudják be, ami komoly negatív nyomot az összteljesítményen. Az ipar növekedését pedig leginkább az új exportkapacitások termelésbe való fokozatos beállásával magyarázzák.
„A mezőgazdaság teljesítményének súlya általában a harmadik negyedévben a legmagasabb, ami felerősíthette a kedvezőtlen hatást” – tette hozzá Nyeste.
Az Erste Bank gyorsuló növekedésre számít a negyedik negyedévben, amennyiben az ipar lendülete megmarad. Az év végén érkező uniós források hatása a későbbiekben tovább segítheti a magyar gazdaságot a beruházások várt növekedésén keresztül. Az idei év egészét nézve továbbra is 1,7 százalékos GDP-növekedésre számítanak.
A lassulás 2027-re is hatással lehet
A Gránit Alapkezelő kellemetlen, de nem teljesen váratlan meglepetésként értékelte a harmadik negyedév adatait.
„A kellemetlen meglepetésben talán a szolgáltatások korábbinál is kisebb növekedésének lehetett szerepe, a mezőgazdaság pedig biztosan érdemben visszahúzta a gazdaságot. Negyedéves bázison szemmel láthatatlan, mindössze 0,1 százalékos volt a bővülés az előző negyedévek 0,6 százalékos növekedése után” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az augusztusi kiskereskedelem gyengén alakult, hiszen bár a reálbérek érdemben emelkedtek, de az év eleji laza fiskális politika hatása fokozatosan lanyhul.
A KSH pénteki sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy az ipar teljesítménye és növekedési hozzájárulása – a beruházások visszaesése ellenére – a szolgáltató szektort megelőzve a legnagyobb pozitív hozzájárulóvá vált. A növekedés azonban nagyon koncentrált: a járműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágak kiemelkedő teljesítménye húzza felfelé az adatot. A KSH elnökhelyettese, Tóth Tamás arról beszélt, utóbbi alágazat egyre inkább dominánssá válik.
Regős is úgy látja, hogy csak néhány nagyberuházás miatt állt növekvő pályára az ágazat teljesítménye, a fellendülés nem volt általános.
„Ezek a komáromi Foxconn, a kecskeméti Mercedes, illetve a debreceni BMW-beruházások, melyek a következő időszakban is felfelé húzhatják a gazdaság teljesítményét. Mindenképpen problémát jelent, hogy ezen nagyberuházások hatása nem terül szét a gazdaságban: egyedi szigetekről van szó, amelyek alig kapcsolódnak a többi céghez, kevés a magyar beszállító és a kutatás-fejlesztés sem itt történik” – mondta az elemző.
Fotó: Facebook / BMW
Regős úgy látja, az exportnál a termékexport az ipar bővülése ellenére sem teljesített jól a havi adatok alapján. Itt az import növekedése is problémát okoz, amiben szerepet játszik a gépimport megnövekedése és a nyári meleg, aszályos időjárás miatti nagyobb áramigény, tekintettel a paksi termelés átmeneti kiesésére. „A szolgáltatások külkereskedelme bár méretét tekintve az importénál kisebb, de itt is lehetett egy kellemetlen meglepetés – többek között a turizmus gyenge teljesítménye miatt” – tette hozzá.
A Gránit Alapkezelő óvatos becslés alapján arra számít, hogy az idei növekedés közelebb lesz a 1,5 százalékhoz, mint a 2 százalékhoz. Regős szerint azonban a negyedik negyedéves adat a harmadiknál erősebb lehet, tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság már nem fog negyedéves alapon ekkora visszahúzó erőt jelenteni.
Egy gyenge harmadik negyedéves adat azonban nemcsak emiatt lehet fájó, hanem annak 2027-re áthúzódó hatása miatt. „Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy az eddigi 2,5 százalék körüli várakozásom optimistának bizonyul, különösen ha a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a korábbinál érdemben szerényebb lesz” – mondta az elemző. A jövő évi növekedés szempontjából viszont kedvező lehet, hogy ami most a mezőgazdaságban visszaesés, az jövőre alacsony bázis lesz, így könnyebben és nagyobb mértékben hozzájárulhat az ágazat a növekedéshez.
A GDP-változás részletes adatokat a KSH a december 1-jén megjelenő második becslésében közli.
