Egyelőre keveset tudni arról, hogy az új rendelkezések pontosan milyen változásokat hoznak majd. Az új kormányzati struktúrában a munkaerőpiacért a Szociális és Családügyi Minisztérium felel, így a külföldi munkaerő szabályozásának kérdése is ehhez a tárcához tartozik.
A külföldi munkaerő helyzete a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szeptember eleji ülésén is napirendre került. A munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a kabinet egyeztetésén érdemi újdonságok nem láttak napvilágot; a felek csupán annyit közöltek, hogy jelenleg is zajlik a terület jogi és szakmai felülvizsgálata. Információink szerint a kormány továbbra is a mintegy 320 ezer fős hazai munkaerő-tartalék aktivizálását tekinti elsődlegesnek, ami a foglalkoztatáspolitika kulcsfontosságú prioritása. Bár a háttérben már zajlik az új szabályozás előkészítése – amelyhez a szakszervezetek és a munkáltatók javaslatait is várják –, a részletekről eddig nem szivárgott ki érdemi információ. Csupán az tűnik biztosnak, hogy a hazai munkaerőpiacot érintő új keretrendszer jövőre életbe lép, a pontos céldátumot azonban egyelőre homály fedi.
Kérdés a hazai inaktívak bevonása
A hazai inaktív lakosság munkaerőpiacra történő integrálása, illetve a kapcsolódó programok elindítása ugyanakkor akár hónapokat is igénybe vehet. Még egy átfogó képzési rendszer felállítása esetén is kérdéses, hányan lesznek valójában képesek munkába állni – akár egészségi állapotuk miatt, akár azért, mert vállalják az ingázást, vagy a munkavégzés idejére a költözést. A magyar munkaerő-mobilizáció terén ezek a strukturális kérdések újra és újra felvetődnek.
„Voltak már kezdeményezések, a jelenlegi kormányzat azonban megfontoltan viszonyul a közvetítői és kölcsönzői szektorhoz. Ennek egyik oka, hogy itt átfogó és rendszerszintű változásokra van szükség, amelyek megtervezése időt vesz igénybe. A kormányzat jelenleg inkább a szakszervezetekkel folytat párbeszédet, bár a HR-szolgáltatókkal is voltak egyeztetések. A fő hangsúly azon van, hogy megismerjék azoknak a munkáltatóknak a tapasztalatait, akik napi szinten szembesülnek a munkaerőhiánnyal” – közölte az Mfor megkeresésére Maier Dávid, a Terendo Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
Szerinte, bár szektoronként eltérőek az érvek, a közös pont mindenhol a munkaerőhiány. A mezőgazdaságban például évtizedek óta tartósan jelen van ez a probléma, ami a környező országokra is jellemző, így itt elsősorban a fizikai munkaerő hiánya a meghatározó tényező. Megítélése szerint a kormányzat ágazati alapon kívánja kialakítani a korlátozásokat és a könnyítéseket, hogy célzottan ott nyújtson segítséget, ahol arra a legnagyobb szükség van.
„Az első egyeztetésekhez képest az is érzékelhető, hogy a kormányzat számol azzal: a hazai munkaerő-tartalék mozgósítása jelentős időt, forrást és képzést igényel. Ennek a rétegnek a döntő többsége jelenleg nem áll minden tekintetben készen a munkaerőpiacra való visszatérésre; jellemzően tartós álláskeresőkről van szó, akik több mint egy éve nem dolgoznak. Az is egyértelmű, hogy a jelenlegi kormányzat lehetőség szerint hazai munkaerővel kívánja újraindítani a gazdaságot. Ehhez azonban magasabb bérekre van szükség, ami a vállalkozások termelékenységének növelésével és a kkv-szektor megerősítésével érhető el. Ez hosszú távú stratégia, ugyanakkor számos ágazatban továbbra is nélkülözhetetlen az élőmunka, mivel ezek a folyamatok nem automatizálhatók teljes mértékben” – részletezte a kivárással kapcsolatos aggályait Maier Dávid.
Úgy véli, nagy kérdés, hogy „a kormányzati elképzelések és a valóság mennyire közelednek egymáshoz. Idén ősszel mindenképpen ki fog derülni a szabályozás iránya.”
A már Magyarországon tartózkodó munkavállalók továbbra is dolgozhatnak, és a tartózkodási engedélyük is meghosszabbítható. Kizárólag az egyszerűsített behozatali csatornát függesztették fel, ami elsősorban a minősített kölcsönbeadókat érintette hátrányosan; minden más eljárás változatlan formában folytatódik. Ennek ellenére a rendszert teljesen átalakítják majd.
Újra kell építeni az álláskeresők rendszerét
Talán a mezőgaság helyzetén érzékelhető leginkább, hogy egyes területeken mennyire nehéz a helyzet. Azok a munkák ugyanis jellemzően idényszerűek, fizikailag megterhelőek, és a hazai munkavállalók számára kevésbé vonzóak. A betakarítási munkákat már hosszú évek óta főként külföldi munkaerő bevonásával végzik, és egyes tehenészetek működését is régóta indiai dolgozók biztosítják.
„A probléma megoldásához mélyreható strukturális átalakításra és jelentős állami forrásokra van szükség. Tény, hogy a regisztrált álláskeresők ellátórendszerét újra kell építeni. Ugyanakkor a 4,7 százalékos munkanélküliségi ráta mellett a kérdés nem igényel azonnali beavatkozást. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a rendszert a következő időszakban kapkodás nélkül, alapjaiban gondolják át. Az államnak ugyanis alapvető érdeke, hogy akik elveszítik a munkájukat, ne szakadjanak le a munkaerőpiacról, hanem aktív ösztönzéssel és segítséggel találjanak újra munkát. Ehhez egy komoly képzési és támogatási rendszer kialakítása szükséges” – zárta gondolatait Maier Dávid, a Terendo Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
Bár 2026-ra eredetileg 35 ezres felső határt írtak elő a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek együttes számára, ezt a kvótát a hazai cégek messze nem tudták kihasználni. Az új szabályozás hiányában a HR-szolgáltatók nem is tudnak előre tervezni arra az esetre, ha egy-egy cég a fejlesztéseihez, vagy mindössze egyetlen új termelősor felállításához egyszerre 100-200 embert szeretne felvenni.
