Külföldi munkaerő: tényleg kell a szigorítás?

„Magyarországon maximum 100 ezer a külföldi munkavállalók száma, kvóta alapján pedig közülük 35 ezret közvetítettek legálisan a cégek. Az ugyanolyan népességű Csehországban ennél 4-szer több a külföldi munkavállaló. Jelenleg 24-féleképpen lehet Magyarországon tartózkodási engedélyt szerezni. Ebben kellene rendet tenni, mert sok külföldi diákként van itt, aztán önfoglalkoztató lesz. Ők például a hazai biciklis futárok, akik sokszor a hazai közbeszédben nem pozitív példaként kerülnek elő” – árnyalta a hazai munkaerőpiaci helyzet külföldiekkel kapcsolatos területét Nógrádi József, a Trenkwalder Hungary kereskedelmi igazgatója.

Meglátása szerint az ipari, mezőgazdasági, építőipari és turisztikai cégek egy jelentős részének továbbra is szüksége van a külföldi dolgozókra. Ezért szerinte európai szintű újraszabályozásra van szükség.

„Mivel az új kormány részéről hangzatos kampányígéret volt a külföldi munkaerővel kapcsolatos problémák megoldása, reményeim szerint több európai ország szabályozását áttekintették, és ezek alapján döntenek. Minket egyeztetés miatt még nem kerestek, de azt látni kell, hogy szükség van Magyarországon, nemcsak az összeszerelő üzemekben dolgozó külföldiekre, hanem a minőségi, magas képzettségű munkavállalókra is. Azon sem ártana elgondolkodni, hogy egy orvost, kutatót vagy informatikai szakembert, ha évekig itt dolgozik, ne küldjük el, maximum 3 év múlva Magyarországról. Ha megtanul magyarul, és hozná a családját is, azt is engedélyezni kellene. Ezzel csak nyerhet a magyar gazdaság és a társadalom is” – mondta el meglátásait Nógrádi József.

Átlagosan 2-2,5 százalék a külföldi dolgozók aránya. Országosan eltérően vannak jelen. Van olyan terület, ahol ez az arány 0,7 százalék és van olyan, ahol 3-4 százalék. Az iparilag erősen koncentrált területeken többen vannak, a gyéren lakta, aprófalvas területeken pedig a nullához közelít a jelenlétük. 

Van-e annyi magyar dolgozó tartalékban?

„A cégek jellemzően azon ágazatokban alkalmaznak külföldi munkaerőt, ahol nem, vagy csak olyan extraköltségek mentén tudtak volna munkaerőt alkalmazni, ami miatt viszont már nem érte volna meg működtetni az adott üzletet. Ilyenek a feldolgozóipar egyes területei, a vendéglátás, az agrárium és az építőipar” – sorolta meglátásait Nógrádi József. 

A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint kevésbé ismert, de Magyarországon 35 ezer külföldi diák tanul, akik sokszor megtanulnak magyarul. Ha őket diplomásként, képzettként itt lehetne tartani, akkor a beilleszkedés sem lenne olyan nagy gond egyes külföldiek számára, mint, amitől sokan tartanak.

„Attól nem lesznek magasabbak a magyar bérek, ha a külföldiek elől lezárjuk a magyar munkaerőpiacot. Sőt, valószínűbb, hogy ennek gazdasági kárai keletkeznének. Ha például egyszerre szűnik meg egy cégnél 35-40 külföldi munkavállaló engedélye, és nem tudnak helyettük újakat hozni, vagy magyarokat beállítani, könnyen jöhet a kínai modell. Vagyis az elsötétített, automatizált gyár kialakítása, dolgozók nélkül. Ez pedig senkinek sem lenne jó. Az pedig főleg nem, ha ez a gyár végül egy másik országba vinné át a termelését” – világította meg a kérdés bonyolultságát Nógrádi József, a Trenkwalder Hungary kereskedelmi igazgatója.

Elmondása szerint egyébként a hazai munkaerőtartalék bevonására az elmúlt hat évben több próbálkozás történt, nemcsak az ő cégük, hanem civil szervezetek által is.

„Az évek alatt 300 ezer inaktív embert próbáltunk integrálni a magyar munkaerőpiacra. 8-10 ezret sikerült közülük tartósan a munkaerőpiacra visszahozni. A hazai piacon, komoly integrációs programmal, társadalmi összefogással, pár tízezer ember illeszthető még be a jelenlegi körülmények mentén. Nincsenek százezrek, akik arra várnak, hogy kiváltsák a hazánkban lévő külföldieket. Idehaza nagy probléma az is, hogy virágzik a feketegazdaság, sok cég nem tudja fizetni a kötelező adókat és járulékokat. Rengeteg ember pedig látszólag inaktív, de valójában feketén dolgozik, azért, mert korábban KHR-listás (a KHR a Központi Hitelinformációs Rendszer nevének rövidítése, amely hitelinformációs adatbázisként hozzájárul a hiteligénylők hitelképességének felméréséhez – a szerk.) lett egy bedőlt hitel miatt, és nem szeretné, ha levonnának a jövedelméből, ha azt legálisan kapja. Aztán vannak a munkaképes korúak, de egészségügyileg alkalmatlanok. A külföldön dolgozó magyarok pedig bruttó 500 ezer forintos fizetésért nem fognak hazajönni a gyártósorokhoz. Sokrétű a probléma” – összegzett Nógrádi József, a Trenkwalder Hungary kereskedelmi igazgatója.

Tényleg a vendégmunkás-stop a jó megoldás?

„A magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. (…) Erre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) komplex programjavaslatot dolgozott ki és örömmel tárjuk ezt a döntéshozók elé, továbbá országos hálózatunkkal közre is működünk a megvalósításban” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

A szövetség öt pontban fogalmazta meg, hogy mire kellene figyelni az új szabályozások kialakításakor. Ebben nemcsak a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elsődlegessége mellett állnak ki, hanem amellett is, hogy ha jönnek külföldiek, akkor ők legális közvetítési csatornákon érkezzenek, és ha ebben visszaéléseket tapasztalnak a munkaügyi ellenőrzések során, annak legyenek súlyos anyagi következményei. Megemlítették azt is, hogy szerintük a nem megfelelően működő szereplőket gyorsan és automatikusan ki kell zárni a rendszerből.

Szakemberek szerint a hazai inaktívak munkára fogását olyan objektív okok is hátráltatják, amelyekről kevés szó esik. Nógrádi József, a Trenkwalder Hungary részéről ezeket így foglalta össze:

1. A dolgozók egészségi állapota rendkívül aggasztó, és ezen nem segít, hogy mennyi helyen nincs háziorvos. Ebben az állapotban rengeteg ember nem képes a munkavállalásra vagy arra a terhelésre, amely ma egy gyárban vagy az agráriumban esetleg az építőiparban vár rá. 
2. A fizikai munkára egyre kevesebben jelentkeznek és ma már komoly jelenség, hogy nem találnak a cégek éjszakára, hétvégére, ünnepnapra és több műszakra munkavállalókat. 
3. Az ingázást sokan nem tudják bevállalni, mert otthon kell lenniük a családtagok miatt. Tipikusan ilyen a gyerekek nevelése, az idős rokonok gondozása.
4. Már az alapfokú képzettség hiánya is komoly hátráltató tényező. Az egyszerű tesztek, szövegek értelmezése, az írás, de az alap számítástechnikai eszközök alkalmazása is komoly problémát jelent egyes helyeken. 

„Amennyiben jó rendszert szeretnénk bevezetni, akkor érdemes megnézni más kelet-európai országok gyakorlatait, hogyan tudják magukhoz vonzani a nagy befektetőket és alkalmazni jóval több külföldit, ha erre igény van. Mindezt anélkül, hogy emelkedne a munkanélküliségi ráta vagy ellenséges lenne a közhangulat” – zárta gondolatait Nógrádi József.