Nem minden külföldi munkavállaló vendégmunkás
A közbeszéd gyakran szinonimaként használja a vendégmunkás és a külföldi munkavállaló kifejezést, jogi szempontból azonban fontos különbség van közöttük. 2026. június 6-tól új vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelem nem nyújtható be. Ez azonban nem jelenti valamennyi munkavállalási célú tartózkodási engedély megszűnését.
A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély megfelelő feltételek mellett továbbra is kérelmezhető. Ennek keretében a külföldi dolgozó közvetlen munkaviszonyt létesíthet a magyar munkáltatóval, vagyis annak saját állományába kerülhet. Ez lényeges különbség a munkaerő-kölcsönzéshez képest, amelynél a dolgozó munkáltatója és tényleges foglalkoztatója eltérhet egymástól. A munkaerő-közvetítés során viszont a közvetítő a megfelelő jelöltek megtalálását és a foglalkoztatás előkészítését támogatja.
Fotó: whitePress.com
A 2+1 éves foglalkoztatás továbbra is lehetőség
A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb két évre adható ki, és azonos célból további legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A jogosult állampolgárságok között a Fülöp-szigetek is szerepel, így a fülöp-szigeteki munkavállalók közvetítése továbbra is megoldást kínálhat a munkaerőhiánnyal küzdő magyar vállalkozásoknak.
Az engedélyezés ugyanakkor nem automatikus. A munkáltató működésének, a betölteni kívánt munkakörnek és a munkavállaló körülményeinek egyaránt meg kell felelniük a jogszabályi követelményeknek. Ezért a nemzetközi toborzást minden esetben előzetes jogosultság vizsgálatnak kell megelőznie.
A KKV-k számára is fontos a különbség
A külföldi munkaerő alkalmazását sokan a nagy ipari beruházásokkal azonosítják, pedig a munkaerőhiány a kisebb vállalkozásokat is érzékenyen érintheti. Egy szállodában, étteremben, raktárban vagy gyártóüzemben már néhány tartósan betöltetlen pozíció is akadályozhatja a zavartalan működést.
A megfelelően előkészített, közvetlen foglalkoztatás ilyen helyzetekben hosszabb távú megoldást jelenthet. A külföldi munkavállalók bevonása nem feltétlenül a hazai munkaerő kiváltását szolgálja, hanem azoknak az álláshelyeknek a betöltését, amelyekre a vállalkozás tartósan nem talál megfelelő jelentkezőt.
A pontos kérdés már nem az, hogy „lehet-e”
A 2026-os változások után a munkáltatóknak nem általában azt kell vizsgálniuk, hogy alkalmazhatnak-e külföldi dolgozókat, hanem azt, hogy milyen jogcímen és milyen feltételekkel alkalmazhatják őket. A jogszabályi változások miatt tehát nem érdemes lemondani a nemzetközi toborzásról. A foglalkoztatás tényleges lehetőségeit a vállalkozás konkrét körülményei alapján célszerű megvizsgálni.
Jól látható, hogy a szabályozási környezet változásai között nem mindig egyszerű eldönteni, hogy egy adott vállalkozás számára milyen lehetőségek maradtak nyitva. Az Overseas Labour Kft. a fülöp-szigeteki munkavállalók közvetítésében szerzett tapasztalatával segít a cégeknek előzetesen tisztázni a foglalkoztatás feltételeit, és megfelelő lehetőség esetén megszervezni a teljes folyamatot.
