Bár még odébb van a mostani költségvetési ciklus zárása az Európai Unióban, a brüsszeli szakértők már a 2020 utáni időszak pénzügyi keretein dolgoznak. Az mfor értékes információkat szerzett Brüsszelből arról, hogy miként alakulhat Magyarország egyenlege.
Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben az EP-ben
Nos, sajnos rossz hírünk van. Megbízható, az uniós költségvetési folyamatra rálátó forrásunk szerint Magyarország nettó költségvetési pozíciója mai állás szerint mintegy 20 százalékkal romolhat a következő hétéves ciklusban. Ami azt jelenti, hogy 2020 és 2027 között nagyjából 1600 milliárd forinttal kevesebb fejlesztési forrás állhat rendelkezésre, mint amennyi - mintegy 8000 milliárd forintnak megfelelő euró - a most folyó ciklusban elérhető Magyarország számára.
A nettó pozíció azt mutatja meg, hogyan alakul a befizetések és kifizetések egyenlege adott tagállam esetében. A magyarok e tekintetben az élbolyba tartoznak, arányaiban jóval több pénzhez jutunk a befizetéseinkhez képest, mint sok más tagállam. Ugyanakkor a magyar kormány rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy a lehívott uniós támogatások haszonélvezői közt előkelő helyen állnak a nagy nyugat-európai vállalatok, amelyek a magyarországi beruházásaikhoz kapcsolódóan jutnak támogatáshoz a magyar költségvetési keret terhére. A pénz tehát visszafolyik a nagy befizető államokhoz.
Megváltozik a kohéziós alap szerepe
Forrásunk szerint a következő költségvetési ciklus előkészítése előrehaladott fázisban tart, a tervek véleményezése, szondázása zajlik ezekben a hetekben. A britek kivállása miatt sok mindent újra kell számolni a mostani ciklushoz képest, ami befolyásolja az egyes tagállamoknak megállapított uniós támogatási keretek méretét.
De nem csak ezzel kell szembesülnie a magyar kormánynak 2020-tól. A tervek része az is, hogy megváltozzék az egyik nagy támogatási csomag, a kohéziós alap struktúrája. A jövőben konkrét célterületeken - mint a környezetvédelem, infrastruktúra - tervezett beruházásokhoz lehetne támogatást igényelni. Vagyis nem egy nagy kalap alá lenne elrejtve, hogy milyen célokra nyújt támogatást az EU.
A magyar kormány tagjai korábban már többször figyelmeztettek arra, hogy új feltételekkel kell számolni a következő uniós ciklusban. Egy-két éve még azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy radikálisan csökken majd a támogatás, ezért mihamarabb gondoskodni kell arról, hogy a magyar gazdaság más, belső forrásokra alapozva tudjon tovább működni.
Ma már kevésbé aggódnak a támogatás brutális megfaragása miatt - bár ha tényleg 20 százalék ragad bent, az érzékeny veszteség lenne -, a kérdés inkább az, hogy milyen formában férnek hozzá a magyar vállalkozások a pénzhez. Eddig főleg vissza nem térítendő támogatások kerültek a gazdaságba, de az új irány szerint egyre nagyobb lesz a visszatérítendő támogatások súlya a rendszerben. Ami azt jelenti, hogy a beruházásnak ki kell termelnie a felhasznált uniós pénzt, különben nem lesz miből visszatéríteni a támogatást. Ez a hatékonyság javítására fogja kényszeríteni a pályázókat.
Brüsszeli forrásunktól megtudtuk továbbá, hogy a politikai nyilatkozatok ellenére nincs napirenden az uniós kifizetések megpántlikázása, jogi feltételekhez kötése. A magyar kormánnyal szembeni, hatástalannak bizonyult demokrácia kritikák - civil törvény, CEU, menekültkérdés - miatt szóba került, hogy a későbbiekben valamiféle demokratikus minimumhoz lehetne kötni a kifizetéseket. Erről most azt hallottuk, hogy politikai célhoz kötöttség rendszerszerűen, automatizmusként nem szerepel a költségvetési tervekben.
Baka F. Zoltán, Brüsszel
mfor.hu