Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy kicsit megint farigcsál azon, hogy miként kell eladni az állami vagyont. Október 29-én ugyanis benyújtotta a parlamentnek az állami vagyonról szóló törvény módosítását, amely egyebek mellett rögzíti:
a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. (MVH) 2024. december 31. napjával jogutód nélkül megszűnik.
Nem volt valami hosszú életű az állami vállalat. Az Orbán-kormány 2021 tavaszán még úgy látta helyesnek, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. felügyelete alá tartozva életre hívja a kistestvért a kivezetésre szánt állami vagyon eladására.
Ebbe a körbe tartoznak:
- az öröklés útján állami tulajdonba kerülő vagyonelemek;
- a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyonelemek;
- az az ingóság, amelynek az egyedi, nyilvántartási értéke az 1 millió forintot nem haladja meg;
- a járművek;
- illetve azon egyéb vagyonelemek, amelynek az egyedi, nyilvántartási értéke nem haladja meg a 25 millió forintot.
Az MVH feladata volt, hogy árveréssel vagy egyszerűsített pályázattal értékesítse a kivezetésre szánt állami vagyont, ugyanakkor úgy is dönthetett, hogy önkormányzatnak vagy egyháznak ingyenesen átadja azt. Ennek a munkának vége, 2025-től az MNV veszi át a feladatait. A Nagy Márton által benyújtott törvénymódosítás nem indokolja, hogy miért szűnik meg az állami vállalat, amelynek pedig nemes küldetése volt. Erre vonatkozó kérdést küldtünk a minisztériumnak.
Az MVH Zrt.-nél újszerű és előremutató feladatunk, hogy az állam tulajdonában felhalmozódott, jellemzően kisebb értékű ingatlanokat, illetve a raktárakban őrzött ingóságokat, értékesítés vagy ingyenes juttatás által visszavezessük az ország vérkeringésébe
– olvasható még a honlapján.
Indokolhatja azonban a megszűnést, hogy jelentős átfedés volt az MNV és az MVH között. Árverési oldalukon most is több olyan ingatlan talállható, amelyet mindkét szervezet árul. A Nagy Márton által beszántásra ítélt állami vállalat élén egy régi motoros található: Limburger Lóránt. Ő elmondhatja magáról, hogy a Malév Zrt. utolsó vezérigazgatójaként irányíthatta a magyar nemzeti légitársaságot, 2012 februárjáig.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Tehát 2025-től megint csak az MNV foglalkozik majd az állami ingatlanok eladásával. Jelenleg is zajlik egy jelentős árverés. A G7 írta arról, hogy több mint egymilliárd forinttal csökkentette a kikiáltási árát a vagyonkezelő annak a tihanyi ingatlannak, amelyet korábban sikertelenül próbált meg eladni. Az ingatlant úgy jellemezték, hogy a félsziget legutolsó, nagyobb összefüggő, beépítetlen részén található, így a település legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező területe.
Legutóbb valamivel több, mint 5,2 milliárd forintért próbálta meg értékesíteni az ingatlant a vagyonkezelő, a mostani kikiáltási ár azonban csak 4,19 milliárd forint. Ez pontosan 20 százalékos árcsökkenés. November 6-a estilg lehet rá licitálni, egyelőre nem futott be ajánlat. Az ingatlan 25 hektáros, tíz felépítmény áll rajta, köztük üdülőház, étterem, konyha, még egy fedett tekepálya is. Mindez azonban 17 éve használaton kívül áll, így ezeket jó eséllyel el kell bontani.
Nagy Márton egyébként az állami vagyonért felelős miniszter is, rendeletben jelölheti ki, melyek azok az állami ingatlanok, amelyeket el kell adni. Hatásköre kiterjed az MNV portfóliójában (tulajdonosi joggyakorlása alatt) álló ingatlanokra, de minden, a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanra is.
