A Markit Financial Information Services elemzői szerint az euróövezet a pénzügyi válság kirobbanása óta sokféle megpróbáltatáson ment át, ám végül "az infláció hiánya" volt az a tényező, amely miatt az EKB elszánta magát a szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő teljes körű mennyiségi enyhítés elkezdésére.
Ez régóta időszerű lett volna: az EKB 2 százalékos inflációs célja 23 hónapja folyamatosan nem teljesül, sőt decemberben már negatív volt az euróövezeti infláció - hangsúlyozzák a Markit elemzői.
A ház kimutatása szerint az adósságpiacok és különösen a pénzügyi szektor szereplői kedvezően fogadták az EKB kezdeményezését. Számos európai nagybank származékos adóskockázat-biztosítási csereügyleteinek (credit default swaps, CDS) díjszabása jelentősen csökkent. A Markit adatai szerint a Société Générale ötéves futamidőre szóló CDS-kontraktusai például 22 bázisponttal, a Santander, a Commerzbank és a Deutsche Bank CDS-díjszabásai egyaránt 13 bázisponttal alacsonyabban zárták ezt a kereskedési hetet, mint az előzőt.
A ház londoni elemzői szerint azonban valójában senki nem tudja, hogy az EKB által megcélzott havi 60 milliárd eurós likviditástöbblet elégséges lesz-e, és elérheti-e ugyanazt az eredményt, mint az amerikai és a brit jegybank által végrehajtott mennyiségi enyhítési programok.
A Markit szerint az már most bizonyos, hogy mivel az euróövezeti vállalati szektor finanszírozása túlzott mértékben bankfüggő, a mennyiségi enyhítés nyomán csökkenő kötvényhozamoknak nem lesz hatásuk, ha a bankok továbbra sem hajlandók hitelezni, mivel ebben az esetben a hozamcsökkenés átszűrődő reálgazdasági hatása nem lesz realizálható.
Mario Draghi EKB-elnöknek - a japán kormány által alkalmazott átfogó élénkítési program terminológiájával élve - "sajnos csak ez az egy nyílvessző volt a tegezében", és ha az euróövezetnek a monetáris intervenciónál többre lesz szüksége, a valutaunió felépítése miatt nagyon nehéz lesz megteremteni a politikai konszenzust a Japán által bevetett "másik két nyílvessző", vagyis költségvetési ösztönzés és a szerkezeti reformok egyidejű alkalmazásához - vélekedtek pénteki elemzésükben a Markit londoni közgazdászai.
A ház szerint azzal, hogy a piacok kedvezően fogadták az EKB-program bejelentését, az euróövezeti politikusok épphogy elegendő időt nyerhetnek valamiféle konszenzus megteremtésére a kiegészítő intézkedésekről, mert ezek nélkül Európa egy teljes "elvesztett évtized" elé néz.
Ugyanezt állapították meg az EKB enyhítési programjának bejelentése utáni értékeléseikben más nagy londoni elemzőházak szakértői is.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői szerint az euróövezeti környezetben több olyan jelentős különbség is van, amelyek arra utalnak, hogy kisebb a mennyiségi enyhítési ciklus sikerének esélye, mint az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában.
Az euróövezeti cégek számára például a mennyiségi enyhítés elsődleges transzmissziós csatornájának számító finanszírozási piacok - a banki finanszírozás túlsúlya miatt - jóval kevésbé fontosak, mint más térségekben. Mindemellett az ingatlanpiaci aktivitás - amely Nagy-Britanniában a fogyasztói bizalom javításának egyik tényezője volt - szintén kevésbé hatékony az euróövezetben, ahol alacsonyabb a saját tulajdonú lakóingatlanok aránya.
Emellett kétséges az euró gyengüléséből eredő versenyképességi előnyök érvényesülése is, mivel az euróövezet kifelé viszonylag zárt gazdaság, ezért nehéz érdemi élénkítést elérni az árfolyamcsatornán keresztül - hangsúlyozták a CEBR londoni elemzői.
A ház szerint mindent egybevetve megállapítható, hogy az EKB-nak a mennyiségi enyhítés kipróbálásán kívül már nem sok más választása maradt, ahhoz azonban, hogy az euróövezet kitörhessen a hosszú ideje húzódó stagnálásból, a jegybanki eszközvásárlást ki kell egészíteni szerkezeti reformokkal, valamint költségvetési ösztönzőkkel is azokban az eurógazdaságokban, amelyeknek erre módjuk van.
MTI
