Az összeállítás szerint 2010 második negyedévében tovább nőtt a nemfizetés miatt átstrukturált hitelek aránya: a vállalati szektorban 3,5 százalékról 4,4 százalékra, míg a háztartásoknál 5,2 százalékról 6,1 százalékra.
A bankok számottevő növekedésre számítanak az átstrukturált állományban 2010 végére: a vállalati szektorban például az üzleti célú ingatlanhitelek jelenlegi 15 százalékot megközelítő aránya az év végére 27-28 százalékra nőhet. A háztartási hiteleknél a lakáscélú - azaz a lakosság számára a legérzékenyebb - területen a jelenlegi 5 százalékos átalakított állomány 6 százalék fölé nőhet, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a 9 százalék feletti arány 11 százalék fölé emelkedhet. Ebből az látszik, hogy a bankok továbbra is fontosabbnak tartják helyreállítani a bajba jutott ügyfelek fizetési képességét az átstrukturálásokon keresztül, semhogy azonnal megkezdjék a fedezetérvényesítést, a behajtást - állapította meg az MNB.
A bankok körében végzett kutatás azt mutatja, hogy bár a bankok egyre több nehéz helyzetbe kerülő adós hitelét ütemezik át, számos esetben már ez sem segít - hangsúlyozta Tabák Péter.
Emellett a sikertelen átütemezések részaránya is tovább emelkedett: az átstrukturálásokat követően fizetési késedelembe esők aránya a háztartási szegmensben az első negyedévi 20 százalékról 25 százalékra, a nagyvállalatoknál 3 százalékról 6 százalékra, míg a kis- és középvállalati szegmensben 9 százalékról 18 százalékra ugrott.
Az idő múlásával az átütemezéskor nyújtott, alacsony törlesztésű időszakok lejárnak, ami a törlesztő részletek nagymértékű emelkedéséhez vezet. A magasabb adósságszolgálatot számos ügyfél, mivel jövedelmi helyzete nem javult jelentősen, nem tudja teljesíteni.
A kutatást ismertető Tabák Péter szerint az átstrukturálások sikerességét a makrogazdasági környezet érzékelhető javulása, a munkahelyek számának, valamint a háztartási jövedelmeknek az emelkedése növelhetné.
A felmérés szerint a vállalati hitelek esetében a 2007 óta tartó szigorítási ciklus véget ért, ugyanakkor a bankok válaszaiból az látszik, hogy a jelenlegi igen szigorú hitelezési feltételek fennmaradása tartóssá válhat. Ezzel párhuzamosan a bankok úgy látják, hogy a gazdasági kilátások, az ügyfelek hitelképességének alakulása, illetve saját kockázatvállalási hajlandóságuk sem indokol további szigorításokat, de érdemben enyhítéseket sem.
Egy kérdésre Tabák Péter azt mondta, hogy az MNB illetve a bankok deviza középárfolyamára vonatkozó hiteltörlesztési javaslat mellett más megoldásokat is érdemes vizsgálni.
MTI/Menedzsment Fórum
