Ha az Országgyűlés megszavazza, a pénzügyminiszter a jelenlegi gyakorlathoz képest jóval korábban jelölhet majd ki kincstári biztost a csődközeli helyzetbe került költségvetési intézményekhez. Az államháztartási törvény módosítását célzó, Szabó Lajos (MSZP) nevével jegyzett indítvány szerint az állami intézményekhez a jövőben nem csak akkor lehetne kincstári biztost küldeni, ha a hatvan napon túli tartozásuk meghaladja az ötvenmillió forintot, vagy az intézmény költségvetésében szereplő kiadási főösszeg 3,5 százalékát, hanem akkor is, ha "a költségvetési szerv gazdasági, pénzügyi folyamatai azt indokolják".
A javaslatból az nem derül ki, pontosan mikor is áll be az a "gazdasági, pénzügyi helyzet", amely a lépést indokolná. Vagyis a pénzügyi kormányzat viszonylag nagy szabadsággal vonhatná pénzügyi ellenőrzése alá azokat a költségvetési finanszírozású intézményeket, amelyeknél félő, hogy a tartozásállomány túlfut a megengedhető korláton, vagy épp folyamatosan likviditási gonddal küzdenek.
A biztosok munkáját egy, a PM, a Kincstár és a szakminisztérium delegáltjaiból álló bizottság felügyeli. A megbízást pályázaton elnyerő kincstári biztosnak fel kell tárnia a túlzott eladósodás okait, fel kell számolnia az adósságállományt, és az illető intézmény vezetőségével egyeztetve intézkedési tervet kell javasolnia arra vonatkozóan, miként előzhető meg, hogy még egyszer hasonló helyzetbe kerüljön az intézmény. Lényeges kitétel, hogy a biztos csak a gazdálkodási, pénzügyi folyamatokba szólhat bele, szakmai ügyekbe nem - tartalmazza a Népszabadság cikke.
