A Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült a tepertős pogácsa, valamint a vecsési savanyú káposzta, míg a Magyar Értéktár két új elemmel bővült – jelentette be Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság keddi ülését követően, Budapesten.
Fotó: Agrárminisztérium
Paraszti konyha, sváb recept
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a hungarikumaink hozzájárulnak nemzeti identitásunk megerősítéséhez, és segítik kulturális örökségünk továbbadását a jövő generáció számára. Nagy István kiemelte: a tepertős pogácsa a magyar gasztronómia egyik legismertebb és legkedveltebb sós süteménye, amely a paraszti konyha hagyományait őrzi, és ma is meghatározó szerepet tölt be a mindennapi étkezésekben és a közösségi alkalmakon – számolt be róla az agrártárca.
A Vecsés térségéhez kötődő savanyú káposzta egyedülálló minőségét pedig a generációkon át öröklődő sváb receptúrák és a kiváló helyi alapanyagok garantálják. Kiemelkedő minősége, magas C-vitamin-tartalma és sokoldalú felhasználása miatt a magyar konyha meghatározó alapanyaga. Nagy István rámutatott, hogy ma történelmi döntést hozott a Hungarikum Bizottság, hisz ezzel százra nőtt a hungarikumaink száma.
A miniszter ismertette, a Magyar Értéktárban az idei döntésekkel tovább gazdagodott a közösségi és sport hagyományokra épülő nemzeti értékeink sora. A gyűjteménybe került az egész magyarság által ismert és közkedvelt Ulti kártyajáték. Szintén nemzeti értékké vált Kincsem, a magyar csodakanca, a hazai lóversenysport kiemelkedő lova.
Politikai jelentőség
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a hungarikumok nemzetpolitikai jelentőséggel bírnak. A nemzeti értékeink feltárása, megőrzése és megismertetése erősíti a közösségi összetartozást, és hiteles képet ad Magyarországról itthon és a világban egyaránt. A mostani döntések értelmében a Hungarikumok Gyűjteményében nyilvántartott értékek száma az eddigi 98-ról 100-ra emelkedett, míg a Magyar Értéktár elemeinek száma 162-ről 164-re nőtt.
