A vámmentes kvótával érkező baromfi, illetve marhahús mennyisége ugyan nem túl nagy, de mézből az uniós fogyasztás csaknem tíz, etanolból nagyjából 15 százaléka, ami kérdés nélkül piacromboló hatású lehet. Erre figyelmeztet – a januárban aláírt EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán – Paragi Márton, a MOSz főtitkára. E termékekből Magyarország is exportőr, de versenyképtelen a brazil etanol és méz csaknem 30-40 százalékos árelőnyével szemben.
Az EU kukoricából és szójából ugyan importra szorul, de állati termékekből, élelmiszerekből jelentős az exportja. Ha egy ilyen piacon pluszimport jelenik meg, az Paragi Márton szerint veszélyt jelent. Könnyen felboríthatja az érzékeny piaci egyensúlyt, lenyomva az árakat, markánsan rontva a hazai termelők pozícióját is. Mindezt úgy, hogy „nem egyenlő feltételekkel versenyzünk” – utal a lazább ottani növényvédőszer-, antibiotikum-használati, állatjóléti előírásokra. „Az ajtó nyitva, és idővel egyre szélesebbre nyílik, de ebben a versenyben mi hátraszorultunk” – figyelmeztet a főtitkár. Történelmi pillanat, mert a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalakulása óta, amely a kezdeti lépést jelentette ezen az úton, ez az első eset az EU történetében, hogy érzékeny termékkörben ilyen nagy agrárexportőr országok számára kaput nyisson.
„De ebben a csatában a termelők eleve vesztésre állnak, mert az élelmiszerláncban a feldolgozók és a kereskedők a termelőkkel összevesznek” – utal a „röghöz kötött” gazdák romló pozíciójára a főtitkár. A feldolgozóknak, kereskedőknek ugyanis mindegy, hogy az olcsó csirke, kukorica, szója import, vagy európai termék. Az EU-s fogyasztónak, aki vásárlásával a végső ítéletet hozza, ebben a folyamatban az ár az első.
Hiába az ellenérvek, Paragi Márton szerint az EU, a gazdasági kényszerei – a kereskedelmi többlete, a Mercosur-országokba irányuló tőkebefektetések – miatt is rákényszerül erre a paktumra. Bízik viszont abban, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás szabvány- és jogharmonizációt is hoz, nem pusztán az áruk szabad áramlását. Szerencsére – a sok kérdőjel mellett – az uniós termelést védő intézkedésekben is van kedvező változás. Az eredeti tervezetek szerint a bizottság csak akkor rendelt volna el 21 napon belül korlátozást, ha az uniós belső ár, illetve a piaci mennyiség 10 százalékkal változik, de az Európai Parlament úgy döntött: öt százalék is elég a beavatkozáshoz egy hároméves referenciaidőszak alapján.
Fotó: Depositphotos
Igaz, ez sem nyugtatta meg teljesen a tavaly ősz óta a megállapodás ellen tüntető európai gazdaszervezeteket, mert erre a szabadkereskedelmi modellre még nem láttak jó EU-s példát. Az ukrajnai kereskedelemmel kapcsolatban is sok a rossz tapasztalat. A 2021 óta érvényes vietnámi szabadkereskedelmi megállapodással is csaknem ötven százalékkal nőtt az onnan érkező agrártermékek behozatala az elmúlt öt évben. Az erős agrárexportőr államokat tömörítő Mercosurral kötött egyezmény viszont a főtitkár szerint sokkal nagyobb veszély az uniós termelőknek a vietnámihoz képest.
A hazai termelőknek a túléléshez erősíteni kell a versenyképességet, a hatékonyságot. Nem lesz könnyű, mert pont most, amikor fejleszteni kell, mivel megnyitják az unió kapuját a dél-amerikai exportőrök előtt, a Közös Agrárpolitika reformjával csökkentik az agrártámogatásokat, leépítik a kompenációs mechanizmust.
A termelők érdekében a magyar fogyasztóval is el kell ismertetni az európai fenntarthatóság miatti pluszköltségeket. „Fizesse meg a hazai vásárló, hogy jó minőségű, biztonságos az itteni élelmiszer. Ehhez persze el kell kezdeni az edukációt!” – állítja Paragi Márton.
„Ha marad a magyar marha ázsiója, nincs mitől tartani”
A Mercosur-megállapodás – ha mégis életbe lép – nem elsősorban hazánkban, inkább azokban a tagállamokban érezteti majd a hatását, ahol átlag feletti a marhahús-fogyasztás. Így értékelte lapunknak a paktumot dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója. A Dél-Amerikából származó marhahús jelenleg az EU-termelés három százalékát teszi ki, ami a megállapodás után öt százalékra emelkedne. Ez a magyar húsmarha-ágazat kibocsátásának 4,5-szeresét jelenti. Az unió összes importja a termelés öt százalékát teszi ki jelenleg, amely hét százalékra növekedne. Mivel az EU önellátó marhahúsból (103 százalék), az importnövelésnek nem az élelmiszerellátás fokozása a célja, hanem az európai jármű-, és gyógyszeriparexport bővítését szolgálja.
A magyar élőmarha- és marhahús-exportunk egyre nagyobb része az unión kívülre irányul, ahol a Mercosur-megállapodásnak nemigen lesz hatása. A szakember szerint tovább kell erősíteni a Balkán, a Közel-Kelet és a mediterrán térség piacain való magyar jelenlétet – például a feldolgozással. „Ha ezeken a piacokon hasítani tudunk és megmarad a minőségi, biztonságos magyar marha ázsiója, akkor nincs mitől tartani” –állítja az igazgató. Továbbra is szükség lesz azonban a tenyésztési és termelési paraméterek javítására, de ennél még nagyobb fejlődésre, fejlesztésekre lenne szükség a feldolgozóknál. A termelőknek viszont egyre nagyobb kihívás a klímaváltozással a legelők csökkenő állateltartó képessége. Aki ezzel nem számol, az nagy bajban lesz, amikor annyi állatot akar eltartani ugyanakkora területen, mint 25 évvel ezelőtt. Egyre több húsmarhatartó végez tudatos szelekciót, használ fiatal tenyészbikákat és veszi figyelembe a genomvizsgálatok eredményeit. „Ha ezt a fejlődést fenn tudjuk tartani, akkor a Mercosurtól sem kell tartani” – előlegezi meg Wagenhoffer Zsombor.
