Nem csak energiaválság, hanem műtrágyakrízis és élelmiszerdrágulás is fenyeget a közel-keleti háború hatására – írja elemzésében a Telex. De amíg az üzemanyag-drágulás és a hiányjelenségek már jellemzők, a műtrágyahiány és -drágulás középtávon okoz nagyobb problémát.
A krízis előtt a nemzetközi műtrágyaforgalom ötöde a Perzsa-Öbölből származott, és van olyan műtrágya, a magas nitrogéntartalmú karbamid (urea), amelyben egyenesen 50 százalék a térség részesedése. A karbamid annyira széleskörűen elterjedt a világban, hogy a nagy gyártók kiesése hiányhoz, áremelkedéshez és kényszerű reakciókhoz vezetett.
Nagy István agrárminiszter is arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a helyzet miatt átmenetileg engedélyezze az importot (karbamidból nincs hazai gyártás), sőt a vámmentes importot Oroszországból, illetve Belaruszból.
A Perzsa-öböl a világ legolcsóbb földgázforrásai közé tartozik, a földgáz pedig az ammónia előállításának alapvető alapanyaga, amelyből karbamid lesz. A termék világpiaci ára a válság hírére azonnal 30 százalékot ugrott felfelé és azóta is drágul. Miután megtámadták Katar LNG-létesítményeit, Katar nemcsak a saját karbamidtermelését állította le, de az indiai, a pakisztáni és a bangladesi gyárak – LNG-források hiányában – szintén leálltak.
Kevés a vevő a gazdáknál
A magyar agráriumban egyelőre nincs közvetlen erős hatása a válságnak. Hosszan elhúzódó válság esetén nem zárható ki, hogy itthonra is begyűrűzzenek a súlyosabb hatások – hiszen Magyarországon is jelen van a műtrágyaárak, gabonaárak, takarmányárak, állattenyésztés jelentette teljes lánc –, de egy ágazati vezető szerint egyelőre kicsit nagyobb a riadalom, mint a valós hatások. Súlyos gond például azért sem várható a magyar műtrágyapiacon, mert az év egyik leggyengébb kereslete pont erre az időszakra esik: a tavaszi munkákhoz szükséges műtrágyát már november-január során mindenki megvette, vagyis ha magas az azonnali ár, a szereplők kivárhatnak.
A mezőgazdasági vevők ráadásul a benzinárstop óta éreznek fennakadásokat: „ha egyetlen tankolással leürítem a kút felét, nem biztos, hogy legközelebb is szívesen látnak” – mondta egyikük a lapnak.
Az igazi problémát a magyar agrárium szereplői abban látják, hogy kifejezetten sok hazai ágazatban egyszerűen nincs most vevő. Tele vannak a búzaraktárak, mélypontra kerültek a húsárak, a húsipari szereplők bőven önköltségi ár alatt tudnak most értékesíteni, és továbbra is túltermelés van tejből. Az élelmiszer-feldolgozás pedig különösen energiaigényes: a cégek fagyasztanak, hűtenek, melegítenek, főznek, sütnek, pörkölnek, csomagolnak.
A hazai gazdák abban bíznak, hogy összehasonlítva 2022-vel – amikor a nagy kereslethez még a mostaninál nagyobb is volt a gázáremelkedés társult, és hirtelen összeomlott a globálisan jelentős ukrán export – selymesebbek lesznek a piaci változások.
