2019. január 3. 19:20

A 2018-as év esése sokaknak meglepő volt, pedig volt rá szerintem egy jó analógia: a 2000-es év.

Akkor egy komoly eszközárbuborék alakult ki (habár valójában csak egy piacon, nem többön, mint most), ám a jegybanki kamatemelések megtörték mind a gazdaság, mind a tőzsde lendületét, annak ellenére, hogy korábban nem látszottak komolyabb problémák a reálgazdaságban.

A helyzet szerintem most is hasonló volt. A jegybanki kamatpolitikák komoly eszközárbuborékot hoztak létre számos piacon  (részvények, kötvények, ingatlanok) a korábbi években, ám amikor a kamatemelések elindultak, illetve (ami talán még fontosabb), hogy a pénznyomtatás pénzvisszaszívássá alakult, akkor egymás után adták meg magukat a piacok: először figyelmeztető jelként Argentína, Törökország, majd sorban a többiek is, végül szokás szerint a legerősebb is beesett: az amerikai részvénypiac. Könnyen lehet, hogy ez - mármint a törölköző bedobása USA-ban - a jelenlegi eső szakasz végét jelenti egyelőre, ám szerintem a forgatókönyv hosszabb távon továbbra is a 2001-2003 közötti időszak, érdemes az akkori periódust tanulmányozni annak, aki nem élte át. Akkor az eszközáresés/Nasdaq buborék kipukkanása után a gazdaságok lelassultak, de nem volt komoly válság, csak kisebb recessziók egyes országokban (természetesen volt török és argentin összeomlás akkor is), ám a túlértékelt piacok leeresztése (valuation compression), plusz a vállalati profitok csökkenése mégis hosszantartó tőkepiaci szenvedést okozott: az S&P a tetejéhez képest kb. felére, a DAX majdnem negyedére esett 3 év alatt.

A kereskedelmi háború és a piacok visszahatása a gazdaságra jelentős, de nem halálos ütés, így hasonlóan az akkori helyzethez most is inkább lassulásra vagy enyhe recesszióra lehet csak számítani, de a pénzvisszaszívás folyamatosan nyomás alatt fogja tartani az eszközpiacokat. Emiatt szerintem a 2019-es sem lesz jó év a befektetőknek.

Ami Magyarországot illeti, itt szerintem nagyjából láttuk a növekedés tetejét, a kínai lassulás szép lassan begyűrűzik hozzánk is (de a lakossági fogyasztás ezt jelentős mértékben ellensúlyozza még jópár negyedéven át): a növekedés 2-3%-ra lassul 2019-2020-ban, felfelé kúszó infláció, és mélyben maradó kamatszint mellett, a forint időnkénti begyengülésével/lecsorgásával párhuzamosan (a nagy kérdés inkább 2021: ha nem lesz EU pénz, és a fogyasztás is kifúj egyszer, akkor mi fogja hajtani a gazdaságot?). Ilyen környezetben sem lesz könnyű reálhozamot csiholni.

https://economics.rabobank.com/publications/2013/september/the-turkish-2000-01-banking-crisis/

https://economics.rabobank.com/publications/2013/august/the-argentine-crisis-20012002-/

https://www.thebalance.com/2001-recession-causes-lengths-stats-4147962