Mi várható 2010-ben? Nehezen keresett pénz lesz, hála a 2009-es rallynak, amely során a sok eszköz- vagy hitelkategóriában lévő több éves hozampotenciál jelentős részét egy évben kifacsarták. Csak egy példa: a bóvlikötvények úgy állnak most 8-9 százalékos hozamon (2008 novemberében még 25 százalékon voltak), hogy tavaly 60-70%-ot hoztak (!), mely jobb, mint számos részvénypiac, és hasonlóra a jövőben nagyon sokat kell majd várnunk. Itt jegyzem meg, hogy ezekkel kapcsolatban már 2008 végén nagyon pozitív voltam itt a blogon (Sok cég csődbe, megy mire kilábalunk ebből a válságból - utolsó bekezdés), azóta ezek a kötvények együttesen közel megduplázódtak, az egyedi kötvények megnégyszereződtek.
Visszatérve a 2010-es évre: ami látható, hogy a piacok még mindig nem tudnak tartósan esni. A hedge alapok longok, ők vették meg a piacot sok kisbefektető és alapkezelő szeme előtt, akik féltek az elején beszállni, majd mikor az tovább és egyre tovább ment, kénytelenek voltak. Azonban sokan tisztában vannak azzal, hogy ez a piac már nem olcsó. Főleg az emerging market piacok drágák. Vessük össze sok emerging market piac (Brazília, India) sokszor 3-4-es P/B arányát japán 0,7-es értékével. Egy globális világban, ahol mindenki gyárthat mindent, és egy gyár felpakolása és felépítése máshol hónapok kérdése, ekkora értékelésbeli arányok túlzottak. Ez tudvalevőleg nagyrészt annak eredménye, hogy a fejlődő országok többsége (Brazília, Oroszország, Indonézia...) nyersanyagban gazdag, Japán meg nem, de ezt az eltérést túlzottnak tartom. Japán olcsó, a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) - talán Oroszország kivételével - drága. Japán (a yent lefedezve) egy jó long lehet 2010-ben, főleg, ha a jegybank (BoJ) végre elkezd jobban pénzt nyomtatni.
A kockázatos eszközök piacán elképzelhetőnek tartok - tisztán technikai alapon - akár egy év eleji felhúzást is, úgy indítónak, aminek a vége jó eséllyel a 2010-es csúcsot is jelölheti majd. Lényegesen nagyobb emelkedésre nem számítok. A sok prognózist a további 20-25%-os emelkedésről kicsit túlzottnak tartom. Amennyiben nem lennének állami, jegybanki programok, siralmas lenne a gazdasági helyzet. Ezek viszont végesek, így lassan, de biztosan jön az igazság pillanata, ami jó kis volatilitást hoz majd. A mostani 20 körüli VIX szintén túl alacsony.
Egyedi HY (high yield) kötvények is jók lehetnek 2010-ben, főleg azok a vállalatok papírjai, melyek viszonylag stabil pénzáramlással rendelkeznek és újrafinanszírozták már magukat. Legyünk azonban szelektívek, mert már túl sok nincs ebben az eszközben sem, de ad némi carry-t 0%-os jegybankkamat mellett.
Továbbra sem látok belső inflációs veszélyt, mely a szűkös kínálatból, béremelési követelésekből vagy alacsony munkanélküliségből adódna. A kötvények egy további korrekció után rövidtávon elérhetnek egy egyensúlyi hozamot, ahol már nem tartanám drágának őket, sőt érdemes lehet venni őket, azonban a hosszú távú kilátások ennyi adóssággal negatívak erre a befektetési osztályra. A világon egyre nagyobbak a túlkapacitások, és egyre nagyobb az adósság, mely még egyszer nagyon vissza fog ütni (sokszor írtam már itt erről).
A nyersanyagárak is kisebb lufihoz hasonlítanak már, hiszen óriásiak a készletek mindenhol (azaz a kereslet - Kínát és annak felhalmozását leszámítva - szinte nulla), itt (is) megvárnám a korrekciókat, mintsem hogy beugorjak. Kínára visszatérve: a minap olvastam, hogy egyedül annyi cementet fogyaszt, mint a világ maradék része. Ez beteges. Kína egy óriási lufi a szememben: idén 45%-os hitelbővülés, a lakások megfizethetetlenek, a fizetésekhez mérten dupla olyan drágák, mint Londonban például. Na hol a lufi? Persze az emerging market story egy hosszú távú sztori, és vitathatatlan, de már nagyon sok minden be van árazva, és minden további részvénypiaci rally csak a lufit növeli innen már, ami, persze még folytatódhat, de nem árt résen lenni.
Kishazánk, közpénzügyek: köztudott, hogy a Fidesz vezet utcahosszal, míg a Jobbik, MSZP, MDF akár azonos mértékben is osztozkodhat majd a maradékon. Meglátjuk. Akárki kerül is majd kormányra, az lesz a feladata, hogy az IMF húszonmilliárdja és az EU milliárdjai nélkül is élhető és építhető országot teremtsenek. Ez egy emberöltős feladat, nem 4 éves, mivel az ország értékeit "elprivatizálták" az elmúlt 10-20 évben. Ez ígérgetésekkel nem fog menni.
'''Forint''': Senkinek sem érdeke, hogy erős legyen. Itthon remegő kézzel levágják a kamatokat, fél szemmel mindig a nemzetközi kockázatétvágyat lesve, hiszen nincs fogyasztás, nincs növekedés, nincs infláció. Semmi sincs. A további kamatvágások jó esélyt adhatnak arra, hogy a sok devizahiteles átdobja forinthitelbe hitelét, és a forint végre begyengülhessen 290 környékére (vagy feljebb is), hiszen ahol idén már részben volt, 260 körül, az túl erős egy ilyen kis, nyitott országnak egy ilyen gazdasági környezetben, főleg, ha sok más ország is azon van, hogy gyengítse valutáját. Gyenge forinttal nő a versenyképesség, kis infláció is bejön a deflációs környezetbe. A legjobb lenne most egy olyan crawling-peg, ami már volt nekünk, de ennek az EUR-csatlakozás miatt nincs esélye. A legnagyobb kérdés az EUR fixálása lesz majd pár év múlva, reméljük jó gyenge forint mellett. Így a forintra negatív vagyok.
Részvények: A gyenge forint jó lehet sok cégnek, főleg a gyógyszergyártóknak (Egis, Richter). Amennyiben az elmúlt időszakhoz hasonlóan további finomítói kapacitásokat zárnak be Európában, az a Molt segítheti, az OTP-ben meg igazából 5000 alatt vagy 6000 felett van fantázia. Állami Nyomda és más osztalékos cégek jók lehetnek alacsony kamatkörnyezetben. De ha jön a negatív korrekció, akkor ismét az éllovasok közt leszünk, lefelé.
Végszó: Aki szeret kereskedni, indulhat óvatosan optimistán 2010-ben (nem úgy, mint 2009-ben). Kövessük továbbra is a trendet, azonban tudni kell, hogy igen vékony jégen táncolunk! Mások inkább várjanak ki, és induljanak ismét készpénzzel, hiszen a gyatra gazdasági helyzet miatt lesznek még váratlan nagy long vagy short lehetőségek 2010-ben is. Láthatóan nehéz a 2009-es parádé után bármit is jó szívvel ajánlani, főleg, hogy az állami beavatkozások torzítják a piacot.
Végül, hasonlítsuk össze a 2009-es év eleji várakozásaimat a tényekkel. Év elején 100% készpénzt ajánlottam, egy év eleji "lefele kört" a részvényekben elképzelhetőnek tartottam, államkötvényekben nem láttam értéket, a nyersanyagokat favorizáltam továbbra is, és elképzelhetőnek tartottam valamikor 2009 folyamán egy nagyobb szakítást részvényekkel is. Ezek az ajánlások elég jól bejöttek, a régóta fennálló negatív részvénypiaci vélekedésem március/áprilisban lezártam, és április 9-én egy lemming-rally-ról írtam, azaz hogy az eséseket a következő időkben meg fogják venni. És megvették: sőt megvettek mindent, a 0%-os kamat, az iszonyatos mértékű állami gazdasági beavatkozások, melyek az országok eladósodottsági rátáját 15-25 százalékponttal dobják meg a GDP-hez mérten, bejöttek. A befektetői pszichológia ismét jelesre vizsgázott.
Egyedül az a várakozásom nem jött be, hogy a fiskális és monetáris gazdasági injekciók nem lesznek elég erősek ahhoz, hogy stabilizálják a helyzetet, az egyre nagyobb egyensúlytalanságokat. Ezeket a fegyvereket, azok erejét alábecsültem. Sebaj, ebből is tanultunk.
