Márpedig a bennfentes személyek magatartása általában jól jelzi a várható tőzsdei folyamatokat: most januárban például még alacsony, 1,96:1-hez volt az eladásaik és vételeik aránya, azaz nem igyekeztek mindenáron megszabadulni részvényeitől, tehát jól látták, hogy pusztán egy nagyobb korrekció történt az év elején az előző kilenc hónap meredek emelkedése után.
A múlt héten mért, az ingadozásokat kisimító, nyolc hét adatából képzett 4,96:1-hez arány azonban már aggasztó, ilyen gyors ütemben ugyanis utoljára 2007 júliusában, a jelzálogpiaci válság kitörése előtti pillanatban igyekeztek megválni papírjaiktól a bennfentesek. (A bennfentes vételek és eladások aránya általában magasabb egynél, hiszen a vállalati tisztségviselők természetes eladók a részvénypiacon, juttatásaik jelentős részét kapják ugyanis részvényben vagy részvényekre szóló vételi opciókban.)
Mivel a vállalatok vezető tisztségviselői általában közelebbről érzik, mikor javul cégük teljesítménye, mikor mennek jól a dolgok, a bennfentes tranzakciókat komoly figyelem kíséri az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a bennfentesek tévedhetnek is, erre jó példa volt a 2007-2009-es medvepiac, amelynek különböző lefelé hullámait szintén "megvették", korrekciónak vélve azokat, s így jelentős veszteségeket szenvedtek el, ám az elmúlt pár évtizedet vizsgálva többnyire helyesnek bizonyultak döntéseik.
