Fotóból videó?
Az ingatlanhirdetési műfaj ma már hagyományosan fényképes. A fotó nélküli hirdetéseket könnyen átugorják az érdeklődők, mivel néhány keresetlen szón kívül érdemi információt, benyomást nem tudnak szerezni a lakásról. Természetesen rengeteg olyan fényképes lakáshirdetés létezik, ahol a fotó nemhogy javítja, inkább rontja az eladási esélyeket – a témának a Lakásmustra korábbi cikkeiben már külön irodalma van –, azonban egy jó fotó sokat nyom a latban.
Korábban kisebb-nagyobb internetes oldalak próbálkoztak videós hirdetések felfuttatásával, az eredmény azonban korántsem volt egyértelmű – ennek egyik oka a háztartásokban található technikai hiányosságokban keresendő. A jó minőségű videokamera, a digitalizáló vagy videovágó kártya megléte még messze nem általános, nem beszélve a felvételek elkészítéséhez szükséges szakmai tudásról, valamint a szélessávú internetkapcsolatról.
Hogyan érdemes csinálni?
Ha videós hirdetést kívánunk készíteni eladó ingatlanunkról, gondoljuk át az alábbi dolgokat, mielőtt belevágunk, különben az eredmény inkább siralmas lesz, semmint a vevőket nagy tömegben vonzó.
1. Van-e megfelelő felszerelésünk? A régi VHS vagy S-VHS kamerával több lesz a bosszúság, mint a haszon, hacsak nincsenek otthon megfelelő átíró eszközeink. A memóriakártyára vagy hdd-re rögzítő új generációs kamerákkal már könnyebb a dolgunk, de a népszerű Mini DV formátum is jól használható. Induljunk ki abból, hogy mindent magunknak kell csinálni, hiszen ha egy komolyabb vágószobába visszük az anyagot, lehet, már nem is éri meg anyagilag a hirdetés elkészítése. Gondoljuk át azt is, hogy számítógépünk (vagy ismerősünké) alkalmas-e teljesítménye alapján videovágásra.
2. Megfelelő állapotban van-e a lakás? Amit a fényképeken ügyes beállítással el lehet takarni, azt a videón már kevésbé. Ha tisztességesen végigkamerázzuk a lakást, bizony a kevésbé jó állapotú helyiségek is szem elé fognak kerülni. Ezeket is el tudjuk kerülni körültekintő filmezéssel: érdemes a szép szobákban, jó kilátású erkélyeken hosszabban elidőzni, hiszen leginkább ezek vonzhatják a jövendő vásárlókat.
3. Mikor csináljuk? Lényeges, hogy előre átgondoljuk, mikor készítjük a felvételt, és milyen bemutatási módszert alkalmazunk. Lehetőleg ne a szombati családi ebédfőzés közben örökítsük meg lakásunkat, mert ez nem biztos, hogy túlzottan látványos lesz. Rakjunk rendet, pakoljuk el a szem elől a személyes tárgyakat – a vevő nem erre, hanem a lakás lehetőségeire kíváncsi. Abszolút nem javasolt, hogy családtagok, gyerekek, ne adj isten szomszédok is feltűnjenek a filmben; a lakást mutatjuk be, nem az ismeretségi körünket.
4. Hogyan csináljuk? Kísérletező kedvünktől függően többfajta forgatási módszert választhatunk. Az egyik fajta az, amikor sok vágással külön-külön mutatjuk be a helyiségeket – ennél a módszernél rendezettebb filmet készíthetünk, viszont némileg elvész az „élményszerűség”. Néhányan próbálkoznak azzal, hogy leállás nélkül, egy snittben végiggyalogolják a lakást – ez kétségkívül nagyon realisztikus, azonban nehezen küszöbölhető ki a helyiségek eltérő fényviszonyaiból adódó kellemetlenség – egy szobába belépve a kamerával szembefény esetén előfordulhat, hogy egy darabig semmi nem látszik a felvételen.
Amennyiben több részből rakjuk össze a felvételt, a fényviszonyok adta problémákat könnyebben kiküszöbölhetjük, ráadásul a kisebb, nehezen felvehető helyiségek esetében is megtalálhatjuk a legoptimálisabb beállítást – vagy feltehetjük a nagylátószögű objektívet. Érdekes megoldás lehet az is, ha – megfelelő vágószoftver és lelkesedés birtokában – az alaprajzzal kombinálva mutatjuk be lakásunkat.
5. Fontos finomságok: Nagyon sok házi videós legnagyobb hibája, hogy gyorsan csinál mindent. Gyorsan forgatja körbe a kamerát, gyorsan megy át egyik témáról a másikra. Hagyjunk elég időt arra, hogy a néző befogadja az élményt, ne rángassuk a kamerát ide-oda. Gondoljunk el valamilyen forgatókönyvet: indulhatunk kívülről az egész házat vagy akár az utcát is mutatva, folyamatosan haladva befelé a kisebb helyiségek irányába.
Ha lehet, kerüljük el a folyamatos közelítést-távolítást – a vario gomb nagyon csábító, de nagyon amatőr jellegű lesz a felvétel, ha tele van ilyen hatásokkal. Ha elég rátermettnek érezzük magunkat, próbálkozhatunk különleges kameramozgásokkal, amik feldobják a filmet, és egyedivé teszik azt – azonban ne felejtsük, hogy az ilyesmit profi gépekkel lehet igazán szépen végezni, másrészt nem tévériportot készítünk, hanem a lakásunkat mutatjuk be.
Ha nagyon remeg a kezünk, kapcsoljuk be a képstabilizátort vagy használjunk állványt – azonban az elektronikai boltokban kapható pár ezres termékektől ne várjunk stúdióminőségű kameramozgást. Megfelelő eszközpark esetén játszhatunk színszűrőkkel, digitális trükkökkel – de nem érdemes a filmet túlcsicsázni.
Végezetül egy fontos tanács: hacsak nem túl különleges az ingatlanunk, a film ne legyen túlzottan hosszú, nem fogják végignézni. Kettő, maximum három perc bőségesen elegendő. Mindazonáltal érdemes tudni, ma még viszonylag kevés hirdetőoldal támogatja a videohirdetéseket, érdemes néhány fotóval is készülni, a videót pedig plusz szolgáltatásként megmutatni.