Még a pozitív várakozásoknál is jobb harmadik negyedéves nyereséget tett közzé péntek hajnalban az OTP: a bank adózás utáni konszolidált nyeresége 45,9 milliárd forint volt, ami 10 százalékkal jobb, mint a második negyedéves profit. Igaz, a vártnál jobb eredményt egy magyar jogszabályváltozás "tette elérhetővé", ami közel 5 milliárdos pluszt hozott a "konyhára" az eredmény Társasági adósorán, az előző negyedévi mínusz 1,3 milliárddal szemben. A gyorsjelentésben emellett vannak még további sötét pontok is: a portfólióminőségben és a céltartalékolásban a negatív véleményeket is sikerült alulmúlni, és az ukrán leánybank is a vártnál nagyobb veszteséget termelt.
Az elemzői vélemények 30-40 milliárd forint közötti nettó profitról szóltak a gyorsjelentés előtt, abban szinte mindenki egyetértett, hogy a második negyedéves 41,8 milliárdtól elmarad majd az adózott nyereség. Ehhez képest meglepetésként hatott, hogy még a június végi számokat is sikerült túlszárnyalni.
A 45,9 milliárd forint 10 százalékos emelkedés a második negyedévhez képest, ugyanakkor még mindig 14 százalékkal elmarad a tavalyi harmadik negyedévtől. Az év első kilenc hónapját tekintve 130,9 milliárd forint a bank profitja, ami különösen annak fényében számít jónak, hogy az éves cél 150 milliárd (könnyen lehet, hogy ezt majd a pénteki sajtótájékoztatón felfelé módosítja a menedzsment az eredményeket látva).
Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az adózott eredményhez fűzött magyarázat szerint, az IFRS eredményt egyszeri tételként növelte, hogy egy magyar jogszabályváltozás miatt a Goodwill leírás adócsökkentő tétellé vált, ez pedig 11,7 milliárd forinttal növelte az adózás utáni eredményt. A bankpapír harmadik negyedéves adózás előtti profitja 40,9 milliárd volt, ami 5 százalékos visszaesés a második negyedév 43 milliárdjához képest.
A bank nettó kamatbevétele 2 százalékkal maradt el az előző negyedévitől, így 137,8 milliárd forintot tett ki július és szeptember között. Az év első kilenc hónapjában viszont 18 százalékos volt a növekedés ebben a mutatóban, ami a válság közepette kimondottan szép teljesítmény. Az elemzők 135 milliárd körüli kamatbevétellel számoltak.
A gyorsjelentés kardinális pontja még a portfólió minősége, ezen a téren viszont inkább a negatív szcenárió igazolódott be. A 90 napon túli késedelmesen fizető hitelek aránya (NPL-ráta) a második negyedéves 7,4 százalékról 8,9 százalékra emelkedett. Ez mindenképpen aggodalomra adhat okot.
Ezzel összhangban a céltartalékolás is a vártnál magasabb volt: a harmadik negyedévben 66,6 milliárdos tartalékot képzett a bank a hitelezési veszteségekre, ez 20 százalékkal magasabb az előző negyedévinél. Az első kilenc hónap 165,7 milliárdos tartaléka majdnem négyszerese a 2008-as szintnek.
Az ügyfélhitelek állománya 2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, és ugyanekkora mértékben esett vissza az év első kilenc hónapjában. A betétek viszont június végéhez képest 4 százalékkal nőttek, tavalyhoz képest pedig 6 százalékos volt az emelkedés. Ennek köszönhetően a második negyedévhez képest 8 százalékkal csökkent a bruttó hitel/betét arány, mely így 125 százalékon állt.
A legnagyobb kockázatként nyilvántartott ukrán leánybank a harmadik negyedévben 19,1 milliárd forintos veszteséget hozott az anyavállalatnak, a három negyedév pedig összesen már 29,2 milliárdos mínuszt mutat. Ez azonban senkit nem lepett meg, mivel erre számítani lehetett. Korábban Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője 13 milliárd körüli veszteséggel kalkulált, azaz egy enyhe negatív meglepetést mégis tapasztalhattunk.
Emellett enyhe veszteség volt Szerbiában, Horvátországban és Szlovákiában is. Az OTP hazai tevékenysége viszont masszív, 62 milliárdos profitot hozott, a jelek szerint ez kompenzálta a leányvállalatok mínuszait.
A bank tőkemegfelelési mutatója nemzetközi viszonylatban is magasnak mondható, 16,9 százalékos volt a harmadik negyedév végén.
A számok azt mutatják, hogy elsősorban a hatékonyságjavulással sikerült elérnie a banknak a vártnál magasabb profitot, azonban a portfólió minősége inkább a negatív véleményeket igazolja. Kérdés, hogy meddig tart majd az NPL-ráta emelkedése, illetve a jövőben mennyi céltartalékolásra lesz még szükség.
Az OTP-részvényekkel kapcsolatban hetek óta az a legfontosabb kérdés, hogy nekifutnak-e a 6000-es szintnek. Nos ezt biztosra a gyorsjelentés után sem lehet megmondani. Egyrészt kéne egy pozitív nemzetközi hangulat, ami a napokban többé-kevésbé adott volt. Másrészt viszont a vártnál magasabb profit mellett vannak kockázatok az eredményekben (NPL-ráta, céltartalékolás).
