„Az alap (mely egy index orientált, és nem egy abszolút hozamú alap) vállalati kötvényekbe fektet a világ minden táján Mongóliától Argentínáig. Az index, mellyel szemben megméretik, egy Bank of America-index. Az indexben Oroszország, Brazília és Mexiko szerepel a legnagyobb súllyal, de ott van India, Kazahsztán és Venezuela is 2-5 százalékban” – vázolta fel Varga Péter.(VP írásai itt érhetőek el.)
Az alap teljes vagyona október végén 150,76 millió euró volt, ennek 77,21 százaléka volt vállalati kötvényekben, 16,75 százaléka pedig készpénzben. A legnagyobb tételt a Petrobras-kötvények tette ki, melyben 10 millió eurója volt az alapnak. Az alap 2009-ben kiemelkedő, 58,65 százalékos hozamot produkált, majd tavaly 12,86 százalékot hozott. Az idei évben kilenc hónap alatt 6,91 százalékos volt a hozam.
"Mint kötvénybefektetőt, főleg az érdekel, hogy mennyi az esélye annak, hogy a cég nem fizeti vissza a felvett idegen tőkét. Így az eladósodási, likviditási mutatók az elsődlegesek az elemzésben. Ha ezek jók, akkor megvizsgáljuk a cég jövőbeli esélyeit: azaz képes lesz-e arra is, hogy a 10 év múlva lejáró adósságát is visszafizesse és ne csak az egy évest" - árulja el a befektetési stratégiáról Varga Péter. Hozzáteszi: a fundamentális elemzésen túl az is fontos, hogy miként árazza a piac a céget. Lehet egy cég fundamentálisan kitűnő, ha a piac már beárazta, akkor "nem sok mindent lehet kezdeni vele".
"Nagyon fontos a kötvénymenedzsmentben is, hogy elkerüljük azokat a cégeket, melyek alul fognak teljesíteni, esetleg csődveszélyeztetettek. Ezzel önmagában nem árultam el nagy titkot. Azonban ha ismerjük, hogy normális esetben egy kötvény ára mondjuk 5-10 százalékot megy fel maximum, míg eshet akár 80 százalékot is, akkor már jobban érthető a kijelentés. A várható hozam eloszlása aszimmetrikus: míg egy részvény felfele mehet akár 1000 százalékot is, lefele maximum 100 százalékot eshet (ha minden elbukunk). A kötvényesnek sokkal limitáltabb az upside-ja, ezért kell koncentrálni erősen a csőd elkerülésére" - emeli ki az mfor.hu állandó külsős szerzője.
Az alap legnagyobb befektetései között nincsenek magyar eszközök, ezért arra is rákérdeztünk, miért nem tudnak a magyar cégek bekerülni egy ilyen alapba nagyobb súllyal. "Be tudnának, ha más lenne az ország állapota. Magyar vállalati kötvények vannak az indexemben is (Mol, MFB, OTP például), és nekem is van egy említésre sem méltó kis pozícióm igen rövid lejáratú FHB-jelzálogpapírban, vagy magasabb pozícióm Richter és Mol átváltható kötvényben. Majd ha javul az ország állapota, pontosabban majd ha úgy vélem, hogy javulni fog, akkor veszek többet. Ellenkező esetben akkor is, ha valami miatt leesnének ezek a papírok olyan alacsony szintre, hogy ott már érdekesek lehetnek. Ez volt a helyzet 2008/2009-ben" - válaszolta a magyar alapkezelő.
A 2009-es közel 60 százalékos hozamot látva felvetődik a kérdés: valóban ekkora sztori volt a vállalati kötvénypiac vagy sikerült belenyúlni a legjobb papírokba? "Mi minden ügyfélnek mondtuk, hogy most kell beszállni, de ugye sokan inkább kivártak, mert nem vállalták be a kockázatot, holott az akkor eléggé szimmetrikus volt. Sok papír az eszközök értéke alatt volt, azaz ha eladnánk a vállalat eszközeit, a legtöbb esetben teljesen ki lett volna fizetve a kötvényes, még azokban a vészjósló években is, nyomott eszközárak mellett. Közel 100 százalékot ment az alapom 3 év alatt idén őszig, szuper évek voltak. Végre lehetett értelmesen befektetni, volt sok olcsó papír, ilyenkor élvezet a szakma. Túl is szárnyaltuk ezekben az években az indexet több mint 10 százalékponttal, ami egy kötvényalapnál figyelemre méltó" – idézi vissza az elmúlt éveket V_P.
Az alapkezelő szerint feltörekvő piaci vállalati kötvények hosszabb távra is jó sztorinak bizonyulhatnak, ugyanis ezeknek az országoknak és cégeknek kisebb az eladósodottságuk, mint a fejlett világ államainak, cégeinek. "Feltörekvő középosztály, sok fiatal, akik családot (és minden, ami vele jár) szeretnének. Ez egy kiegyensúlyozott, növekvő fogyasztási szintet vetít előre, mely a gazdaságokat is kiegyensúlyozza: kevésbé lesznek függőek a nyersanyagáraktól és azok keresletétől" - magyarázza az Erste Sparinvest szakembere. Ugyanakkor azt hozzáteszi, hogy az elmúlt időszak problémái, az euróválság miatt ő is óvatosabb lett, magasabb a készpénz és az egy éven belül lejáró papírok aránya az alapban.
mfor.hu
