Habár az egyre kedvezőbb hozamok már egyértelműen mutatják a tőkepiacok stabilizálódásának jeleit, a kisbefektetők még nem indultak el tömegesen befektetési alap jegyeket vásárolni - olvasható a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) csütörtökön megjelent beszámolójában.
A piaci teljesítmények több mint 37 milliárd forinttal növelték májusban a BAMOSZ tagjai által kezelt befektetési alapok vagyonát, ezzel szemben összesen csaknem 33 milliárd forintot vontak ki az alapokból a befektetők. Összességében a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon májusban 0,2%-kal nőtt, a hónap végén 2.484 milliárd forintot tett ki.
„A magas kamatkörnyezet még nem kedvez a befektetési alapoknak, de az már látszik, hogy a nehezén túl vagyunk, és ha maradnak a jó hozamok, az előbb-utóbb beindítja a tőkeáramlást is az alapok felé”- emelte ki Temmel András, a BAMOSZ főtitkára.
A kisebb alapkategóriák növekedtek májusban a leggyorsabban, sőt a származtatott és az egyéb kategóriák esetében már új befektetések is megjelentek. A vegyes alapok vagyona 2007 vége óta először nőtt, 1,1%-kal, és május végén 95 milliárd forint volt.
A nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok hozama 24 milliárd forinttal növelte a befektetők vagyonát, mégis összesen 15 milliárd forint tőkekivonás történt az alapokból. A befektetők a részvényalapokat sem kímélték, mintegy 2,3 milliárd forinttal csökkentették befektetéseiket, miközben a piaci teljesítmények – a mind a hazai, mind a nemzetközi részvénypiacokon tovább tartó felívelés következtében – több mint 12 milliárd forinttal növelték a vagyont. Leggyorsabban ismét a hazai tiszta részvény alapok vagyona nőtt, ezeket az ázsiai részvényalapok követték.
A pénzpiaci alapok vagyona 0,2 %-kal nőtt a hónap során, a 2,2 milliárd forint tőkekivonás ellenére, míg a hozamok 3,8 milliárd forinttal növelték a vagyont, ami a hónap végén 939 milliárd forintot tett ki. A hozamokat májusban is csökkentette az erősödő forint, aminek következtében az euró, de különösen a dollár alapú pénzpiaci alapok vagyona forintban jelentősen visszaesett. A hagyományos pénzpiaci alapok viszont az áprilisi friss tőke dupláját, 5,4 milliárd forint új tőkét tudtak vonzani. A hónapban csak a hazai likviditási alapokból vontak ki tőkét, a hazai pénzpiaci alapok mellett elsősorban az euró övezeti alapok tudtak jelentős új tőkét vonzani, így leggyorsabban ezek vagyona nőtt, míg a forint erősödése miatt a dollár és egyéb nemzetközi pénzpiaci alapok vagyona (forintban) csökkent.
Lelassult az ingatlanalapok vagyonának csökkenése is, 3,5%-os csökkenés után összvagyonuk a hónap végén 273 milliárd forint volt. A 90 forgalmazási napos visszaváltási időszakot alkalmazó nyíltvégű alapok április elejétől kezdték kifizetni a korábban leadott visszaváltási megbízásokat, és a májusban tapasztalt visszaváltások már jelentősen elmaradtak az egy hónappal korábbitól. A visszaváltások hatoda még a tavalyi év végén leadott megbízások realizálódása, további több mint felét pedig januárban adták le. A visszaváltások üteme jelentősen lassult áprilishoz képest – míg április végén és május elején még jellemzően 4 milliárd forint körülii volt a heti visszaváltás, a hónap végére ez már 3 milliárd forintra csökkent.
