Napok óta arról szólnak a hírek, hogy az amerikai kormány 700 milliárd dollárt szán arra, hogy felvásárolja a bankok megbízhatatlan hiteleit, ezzel megmentse őket a további veszteségektől. A szakemberek attól tartanak, hogy ez a lépés az egekbe emelné az államháztartás hiányát, így csökkenne az amerikai államkötvények iránti kereslet. A terv egyelőre a kongresszus előtt van, a jóváhagyásra várnak.
Az elemzők attól tartanak, hogy a kormány mentőakciója azt eredményezné, hogy az amerikai államadósság elérné a GDP 70 százalékát, akár az 1000 milliárd dollárt is meghaladhatja. Ez pedig azt eredményezné, hogy csökkenne a külföldi befektetők érdeklődése az amerikai államkötvények iránt, pedig a kormány arra számít, hogy a 700 milliárd dollárt is kötvénykibocsátásból fedezi majd.
Az államháztartási hiány jelentős emelkedése a dollárt is gyengítené, ennek első jelei már tegnap megjelentek a devizapiacon. A pénteki 1,4470-ről 1,4827-ig erősödött az euró az amerikai fizetőeszközzel szemben. Ez egy nap alatt a legnagyobb dollárgyengülés az euró 1999-es bevezetése óta.
Paulson ma a szenátus bankbizottsága előtt vázolhatja fel terveit, várhatóan a bizottság támogatását fogja kérni. A pénzügyminiszter azt is szeretné elérni, hogy az eddigi 10 600 milliárd dollárról 11 300 milliárdra emeljék a bankoknak adható állami hitelek mennyiségét. Lényegében ez a 700 milliárd dolláros emelés fedezné a terv költségeit.
Az amerikai állampapírok kamata az utóbbi két kereskedési napon jelentősen emelkedett, miután Paulson közölte, hogy az állam mentené meg a bajba jutott bankokat.
Az elemzők szerint az amerikai tőzsdék tegnapi zuhanása annak volt köszönhető, hogy a befektetők nagyon negatívan reagáltak arra, hogy a kormány a hiány emelésének árán mentené meg a pénzügyi cégeket. A szakemberek attól tartanak, hogy az állampapírok ezentúl nem lesznek olyan vonzók a külföldi befektetők számára, mint korábban.
A 700 milliárd dolláros terv következtében a GDP 70 százaléka fölé nőhetne az államadósság Amerikában, hasonlóra utoljára 1954-ben volt példa, amikor az ország még a második világháború költségei miatt került bajba.
Az elemzők most 500 milliárd dollár körüli államháztartási hiánnyal számolnak 2009-re, de ha megvalósul a kormány terve, akkor a deficit elérheti az 1000 milliárd dollárt is. Ez a GDP 7 százaléka lenne. 1983-ban volt utoljára hasonlóan magas a hiány aránya, akkor a GDP 6 százalékát tette ki elsősorban a hidegháborús költségek miatt.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy a bankok megmentése és az amerikai gazdaság folyamatos lassulása 1500 milliárd dollárig is emelheti a hiányt, ez pedig már a GDP 10 százaléka lenne.
