A garantált alapok minden befektető vágyát testesítik meg: befektetés a tőke kockáztatása nélkül, mégis népszerű piacokon magas hozam elérésének lehetőségével. Bár a tőkepiaci válság a garantált alapok iránti bizalmat sem kímélte, éppen a nagyobb bizonytalanság miatt lenne érdemes ismét elővenni az ilyen típusú alapokat - olvasható a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) közleményében.
A tőke-, vagy hozamvédelmet nyújtó garantált alapok nagy előnye, hogy egy meghatározott futamidőre előre meghatározott minimális kifizetést "garantálnak", azaz legalább a tőke visszafizetésére - a tőkepiaci helyzettől függetlenül -, de gyakran egy minimális hozamra is ígéretet tesznek. Emellett különböző tőkepiaci befektetések - részvények, ingatlan- vagy árupiacok - jövőbeli hozamából is részesedést kínálnak, azok veszteségeinek elkerülésével.
Ezek az alapok jellemezően egyrészt alacsony kockázatú, fix kamatozású eszközökbe - bankbetétekbe, állampapírokba -, másrészt valamilyen opciós ügyletbe fektetik a befektetők rájuk bízott pénzét. Mivel az alapok határozott futamidőre szólnak – jellemzően 3-4 évre – a fix kamatozású eszközök (nem csak a betétek) lejáratig tartva árfolyamkockázat-mentesek.
"A jelenlegi bizonytalan tőkepiaci helyzetben a garantált alapok nyújtotta tőkevédelem és a magasabb hozam lehetősége igen vonzó alternatívája lehet a hagyományos befektetéseknek, különösen, hogy a válság hatására bekövetkezett nagy árfolyamesések lehetőséget nyújtanak jó kilátású opciós struktúrák kialakítására" – hangsúlyozza Temmel András, a BAMOSZ főtitkára, és hozzáteszi: "A garantált alapok a tőkevédelem miatt igen alacsony kockázatú befektetési eszközök, és mivel nincs ingyen ebéd, a többlethozam lehetősége ellenére a várható hozamuk hosszútávon – éppen a tőkevédelem költsége miatt - elmarad a magasabb kockázatú alapokétól. A gyenge eredményeket elérő piacok ellen ugyanakkor védelmet biztosítanak, ennek fejében viszont a likviditásuk jellemzően korlátozottabb".
Az első garantált alap 2002-ben jött létre Magyarországon, azóta kiemelkedő népszerűségüket mutatja, hogy idén május végén 166 (ebből 152 nyilvános) garantált alap működött, ezekben összesen több mint 474 milliárd forintot kezeltek, ami a teljes kezelt vagyon csaknem ötöde.
Fix kamatozású eszközökbe jellemzően induláskor az alap tőkéjének 80-90 százalékát fektetik, ez biztosítja általában a lejáratkori tőke- vagy hozamígéretet. Egyszerű példaként, ha az alap induláskori tőkéjének 90 százaléka bankbetétben van, amely évi 6 százalékkal kamatozik, akkor két év elteltével a betéti rész az induláskori tőke 101 százalékát teszi ki, ami biztosítja a tőke megóvására tett ígéretet. Eközben az induló tőke maradék 10-20 százalékát valamilyen opció megvásárlására fordítja az alapkezelő. Ez biztosítja a többlethozam lehetőségét – egy részvénykosár, többféle tőkepiaci index vagy ezek valamilyen csoportosítása időszaki teljesítményéből biztosít részesedést, természetesen csak pozitív irányban.
Fontos információ még a hozamkorlát léte – ez az opció költségét csökkentendő maximálja az elérhető hozamot. Ha ez a hozamkorlát például 100 százalék, az azt jelenti, hogy ha a futamidő alatt a mögöttes piac teljesítménye 120 százalék, a garantált alap akkor is csak 100 százalékot fog elérni. Egy másik fontos fogalom a participációs ráta – noha ez jellemzően 100 százalékos esetekben ettől eltérő is lehet. A participációs ráta, vagy teljesítmény-részesedés azt mutatja, hogy az elért mögöttes piaci hozam milyen arányban kerül az alapba. Például 90 százalékos participációs ráta esetén a 20 százalékkal emelkedő mögöttes piac 18 százalékos hozamot jelent az alap befektetőinek.
