A tavasz folyamán pillanatok alatt ugrott meg a Snapchat alapítójának vagyona, amikor a tőzsdére lépés előtt részvényeket bocsátott ki a vállalata. A csetoldal mögötti vállalat, a Snap ugyanis sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki, mint előzetesen várták. Snap Inc 3,4 milliárd dollárt szedett össze befektetőktől, jelentősen túlszárnyalva a várakozásokat az elsődleges tőzsdei kibocsátása (IPO) során.
A kibocsátáskor 17 dolláron alakult ki az IPO ár, amely révén a teljes céget 24 milliárd dollárra árazták a befektetők. Viszonyításképpen ezzel a kapitalizációval az értéke duplája a Twitterének. Ráadásul a legmagasabban jegyzett tőzsdére belépő amerikai techcég lett a Facebook 2012-es megjelenése óta.
A Snap alapító-vezérigazgatója, a 26 éves Evan Spiegel a kibocsátás után immár multi milliárdos lett, a Fortune magazin számszerűsítette is a döntően Snap részvényeken alapuló vagyonát, amely a márciusi parkettre lépéskor – miután a részvények árfolyama 25 dollárig ugrott fel - 5,5 milliárdos volt. Más kérdés, hogy nem csak ő lett hihetetlenül gazdag, hiszen a cég társalapítója, a 28 éves Bobby Murphy részvénypakettje is hasonló értékkel bír. A lap szerint mindkettőjük tulajdonában 211 millió darab Snap részvény van.
Ugyanakkor már a március elejei bevezetéskor számos elemző azon a véleményen volt, hogy az árazás túlzó, a cég a Twitterhez hasonlóan stabilan veszteséges, és a következő években sem várható fordulat.
A bevételek ugyanis az elemzők szerint korlátozottak magából a Snapchat működéséből kifolyólag. Az ugyanis elvileg nem tárolja a beszélgetéseket, csupán néhány másodpercig láthatóak az elküldött üzenetek. A hirdetők a különböző képekre rakható effektekkel, saját képes és videós tartalmakkal jelenhetnek meg, ezért fizetnek a Snapchatnek, és így milliók láthatják őket. Naponta ugyanis több mint 160 millió aktív felhasználója van a közösségi médiacégnek, ami látványosan növekszik, éves szinten 50 százalékos a növekedési ütem.
A dinamikus növekedés azonban egyelőre igen szerény bevétellel párosult. A vállalat által most közzétett számok szerint az első negyedévben nem érték el a 150 millió dolláros bevételt (149,6 millió). A cég részvénykibocsátása ráadásul óriási költséggel járt, 2 milliárd dollárt tett ki. Összességében az első negyedéves eredmény 2,2 milliárd veszteséget hozott. Nem csoda, hogy csütörtökön napközben a vállalat részvényei közel 25 százalékkal zuhantak, és a záráskor is 21,5 százalékos volt a mínusz a szerdai szinthez viszonyítva. A papírok kurzusa így a kibocsátáskori 17 dolláros szint közelébe estek vissza. Ennek köszönhetően természetesen az alapítók vagyona is jóval kisebb lett egyik napról a másikra.
Evan Spiegel az eredmények kapcsán nem volt kétségbeesve, hiszen szerinte jó úton haladnak a pluszos üzemi eredmény irányába. Azt ugyanakkor az ifjú milliárdos is elismerte, hogy a terveik egy részét nem sikerült megvalósítani.
mfor.hu
