Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint a beruházások az idei harmadik negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok alapján 4,1 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakáétól, míg a beruházások összértéke összehasonlító áron 0,3 százalékkal mérséklődött a második negyedévhez képest.
A KSH az első becslés keretében részleteket még nem közöl, a műszaki összetétel, illetve a gazdasági forma szerinti megbontást csak egy hét múlva teszi közzé. Előzetesen is csak annyit emelt ki a hivatal, hogy a szállítás, raktározás ágazat, valamint a feldolgozóipar járult hozzá a visszaeséshez, miközben a pénzügyi szektor mérsékelte azt.
Ez nem jelent meglepetést, a külső kereslet gyengélkedése közvetlenül elsősorban az ipart és az ahhoz kapcsolódó ágazatokat sújtja, ott veti vissza a keresletet, amely bizonytalan kilátásokat és jelentős szabad kapacitásokat eredményez, amely negatívan hat a beruházási hajlandóságra és kivárásra ösztönzi a döntéshozókat – értékelt Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. A két ágazat adta az első félévben a beruházások 40 százalékát, a többi terület súlya – leszámítva az ingatlanügyleteket – jóval kisebb, egy-egy beruházás, fejlesztés időzítése jelentősen befolyásolhatja az adatokat.
Molnár úgy véli, a beruházások visszaesésének mértékét mérsékelhették a Demján Sándor Program elemei. A Széchenyi Kártya Program beruházásihitel-termékei már február óta 3 százalékos kamatszint mellett voltak elérhetőek, miközben az 1+1 Program kifizetései is elindultak a harmadik negyedévben, de az Eximbank által biztosított hitelek hatásai is megjelenhettek már. Negatívan hathatott viszont továbbra is az uniós források visszatartása, amely az állami és önkormányzati fejlesztéseket is visszavethette, miközben a költségvetési mozgástér nyomán az elmúlt években elhalasztott beruházások szerepét is meg kell említeni.
Az mindenképpen biztató, hogy a beruházások zuhanásának üteme negyedévről negyedévre visszafogottabbnak tűnik – közölte lapunk megkeresésére Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza úgy ítéli meg, hogy
talán arra is látszik már némi esély, hogy elérhettük a gödör alját.
Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a választási ciklikusságból fakadóan az állami beruházások felfutására lehet számítani a következő két-három negyedévben.
Ám vállalati oldalon sok pozitívum továbbra sincs – hívta fel a figyelmet Virovácz. A feldolgozóipar szenved, hiszen alacsony rendelésállomány mellett nem akarnak sem kapacitást bővíteni, sem technológiát fejleszteni. Komolyabb támaszt a harmadik negyedévben a pénzügyiszolgáltató-szektor biztosított a beruházásoknak. Ez kettős hatásból fakadhat. Egyrészt már megjelenhetett az ATM-telepítések beruházási hatása, másrészt pedig könnyen lehet, hogy az AI-boom komolyabb beruházásokat hozott például a bankszektorban. Végül, de nem utolsósorban, talán egy egyedi hatás is közrejátszott: a Revolut fióktelepesedése is könnyen lehet, hogy megjelenik valamilyen formában a beruházási statisztikákban – mutatott rá az ING Bank vezető közgazdásza.
Virovácz Péter nemrég a Klasszis Podcast vendége volt:
A Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője viszont éppen arra alapozza, hogy a beruházások esetében közel lehet a fordulat, hogy a vállalati felmérések fokozatosan javuló konjunktúraérzetet jeleznek, amely előrevetíti, rövid időn belül a vállalatok körében is oldódhat az óvatossági motívum. Erre utal Molnár szerint, hogy a Magyar Nemzeti Bank banki konjunktúrafelmérésében is a bankok meghatározó hányada mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben a kereslet bővülésére számít a következő két negyedévben. A fordulatot a gazdasági helyzet, kiemelten is a külső környezet javulása hozhatná el, amelyben az orosz-ukrán háború lezárása, a külpiaci kereslet élénkülése, például a német fiskális lazítás eredményeként, játszhatnak szerepet.
„A beruházások fordulatára mindenképp szükség van a gazdasági növekedés dinamizálásához. A mai adatok alapján az utolsó negyedévet éves alapon még visszaesés jellemezheti, viszont negyedéves bázison már kismértékű bővülést várunk, amely az áthúzódó hatások nyomán a jövő évi kilátást is javítaná” – hangsúlyozta Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
