Az írás szerzője, Kester Eddy szerint miután az euró szerdán immár második napja mozgott 300 forint körül, "a magyarok láthatják, milyen árat kell fizetniük azért, hogy a kormány lehetővé tette az ingatlanhitelesek devizaárfolyam-veszteségeinek bizonyos mértékű ráterhelését a bankokra".
Jóllehet, az euróövezeti válság is részben felelős a forint kínlódásáért, "ez azonban nem a teljes sztori". A forint egy hónap alatt 9 százalékot gyengült, a lengyel zloty ugyanakkor 5 százalékot, a cseh korona pedig 2 százalékot - áll a Financial Times internetes kiadásának blogbejegyzésében.
A cikk szerint a végtörlesztési törvény várhatóan nem jelent rendszerszintű kockázatot a magyar bankrendszerre.
Terjedelmes, kommentáló elemeket tartalmazó írást közölt a magyar gazdasági, illetve pénzügyi helyzetről a Financial Times Deutschland. A német üzleti napilapban megjelent, bécsi keltezésű, A magyar populizmus fenyegeti a bankokat című cikkében Christian Höller a bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a Moody’s hét magyar pénzintézetet leminősítéssel fenyegetett meg. A lap értékelése szerint ennek hátterében a devizahitelesek végtörlesztésével kapcsolatos új törvény áll.
Az ország most magára haragíthatja a külföldi bankokat és beruházókat - vélekedik a szerző, hozzátéve: a kormány döntései ahhoz vezethetnek, hogy Magyarország elveszti vonzerejét a külföldi beruházók számára.
A devizahitelek végtörlesztésének az osztrák tulajdonú bankokra gyakorolt hatásáról és a hitelminősítői reakciókról írt csütörtöki számában a Die Presse. A konzervatív osztrák napilap pénzügyi rovatában beszámolt arról, hogy a Moody's hitelminősítő intézet leminősítési felülvizsgálat alá vett magyar bankokat, köztük osztrák pénzintézetek leányvállalatait is. Kitért arra is, hogy elemzők a magyarországi események és a romló kelet-európai gazdasági kilátások miatt csökkentették osztrák bankok részvényárfolyamával kapcsolatos várakozásaikat.
A Goldman Sachs az Erste Bank-részvények árfolyamcélját 45-ről 35 euróra csökkentette, egyúttal a Raiffeisen Bank Internationalét 41-ről 34 euróra.
Az elemzők általánosságban bíznak abban, hogy az osztrák bankok megbirkóznak a végtörlesztésekből származó veszteséggel, mert a magyar üzletrész az összes gazdasági eredményüknek viszonylag kis hányadát adja - írta a Die Presse.
MTI
