2018. január 31. 19:00

Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a totális pénzügyi összeomlást kriptovalutával kerülné el Venezuela, most viszont újabb részletek láttak napvilágot.

Február 20-án kezdik el a venezuelai kriptovaluta jegyzését, amelyből 6 milliárd dollár bevételt remél a csődben lévő dél-amerikai ország. A tavaly év végi kripto-láz közepette jelentette be az egykori buszsofőr, Nicolas Maduro, hogy az ország saját kriptovalutát vezet be. A cél, hogy ezzel is felvegye a harcot az Egyesül Államok által irányított pénzügyi "blokáddal" szemben. Az ország elnöke december elején azt is közölte, hogy az "El Petro" névre keresztelt kriptovalutának - ellentétben más hasonló eszközzel - fedezete is lesz, méghozzá azt az ország olaj-, arany- és gyémánttartaléka adja.

A kommunista kísérletbe belebukó ország kriptovalutájának esetében persze fel lehet tenni a kérdést, hogy ha a nyersanyagkincsek ilyen értékkel bírnak, akkor a helyi fizetőeszköz miért értéktelenedett el teljesen, és miért vágtat az infláció. A pénzromlás üteme ugyanis 2000 százalék feletti volt, amely minden idők legnagyobb értékével nem vetekszik ugyan, de tragikusnak számít.
 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt év közepén 652 százalékos inflációt várt 2017-re és 2350 százalékosat 2018-ra. Venezuelában 2016-ban 800 százalék, 2015-ben pedig 180,9 százalék inflációt mértek. A Nicolas Maduro elnök által vezetett kormány már több mint két éve nem hoz nyilvánosságra adatokat az infláció alakulásáról.

Beszédes az is, hogy az IMF azzal számol, hogy Venezuela hazai összterméke (GDP) a 2017-es évben 12 százalékkal, idén pedig 6 százalékkal zsugorodik a 2016-os 16,5 százalékos esés után. Egy éve Venezuela külső adóssága 132,15 milliárd dollár volt, miközben az ország devizatartaléka 9,929 milliárd dollárt ért csak el szeptember végén, ami csaknem két évtizede a legalacsonyabb. Tavaly év végén a Standard & Poor's és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítők "részleges csőd" kategóriába rontották Venezuela hosszú távú devizaadósságának a besorolását.
 

Még ha sikeres is lenne az El Petro eladása, és a kriptopénz révén bevételekhez jutna Venezuela, a problémákra mindez aligha hoz megoldást, legfeljebb a zsákutcába még mélyebbre kerül majd az ország. A világ legnagyobb ismert kőolajkészletét birtokló Venezuela legfontosabb szektora ugyanis az államosítás és a szakemberek bebörtönzése és elüldözése miatt padlóra került. A decemberi olajtermelés mennyisége 16 éves mélypontnak felelt meg. A világ egyik meghatározó energetikai információszolgáltatója, a Platts jelentése szerint Venezuela olajtermelése napi 1,7 millió hordó volt decemberben, 2002 óta a legalacsonyabb. 2014 nyarán, amikor a kőolaj ára 100 dollár körül is járt hordónként, a dél-amerikai ország napi olajtermelése jóval nagyobb, 2,3 millió hordó volt. Az azt követő évek csökkenő kitermelés és összeomló olajbányászata miatt viszont az ingatag helyzetben lévő ország gazdasága csődbe került. A kommunista elnök folyamatos csatát vív nem csak a politikai ellenfelekkel, de az elégedetlen emberekkel is. A tiltakozások viszont mára mindennaposak, hiszen alapvető élelmiszerekből, sőt ivóvízből sincs elegendő.

Más kérdés, hogy sokan úgy vélik kudarccal végződik a mostani próbálkozás. Egyes szakértők szerint a 100 millió tokennek csak a töredéke fog gazdára találni, mert a komolyabb befektetők nem fogják finanszírozni a csődben lévő országot. A kevesebb ismerettel rendelkezők pedig azért nem fognak El Petrót venni, mert a korábbi hurráoptimizmus kezd megfordulni, és egyre kisebb a bizalom az ilyen eszközök iránt. 

A legfontosabb kriptovaluta a Bitcoin árfolyama ismét áttörte lefele a 10 ezer dolláros szintet és egyelőre nem látszik olyan jel, ami miatt hirtelen ismét ráugranának a befektetők. Ha pedig a vevők kivárnak, akkor sokkal valószínűbb a további árfolyamesés, a negatív piaci környezetben pedig egy új eszközt nehéz lesz jó áron eladni.
 
mfor.hu