8p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A lakásvásárlás sok esetben emocionális kérdés, nem egy vásárló érzelmi, úgymond "beleszeretős" alapon dönt egy-egy lakás mellett, egy-egy hihetetlenül előnyös tulajdonság megismerése után egyéb racionális érvek gyakran háttérbe szorulnak. Később ezek a figyelmen kívül hagyott tényezők alaposan megkeseríthetik az ott lakást, érdemes a legszebb, leghívogatóbb lakás esetén is hideg fejjel gondolkodni. A Lakásmustra 9 tippet gyűjtött össze annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ingatlanvásárlás utáni esetleges csalódás.

1. Vágyódás a régi helyek után


Régóta megfigyelhető tendencia, hogy sok vásárló olyan helyen szeretne lakást vásárolni, amit már valamennyire ismer – például ott töltötte gyerekkorát, közelben laknak a rokonok, arrafelé járt iskolába.

Természetesen mindez egyáltalán nem elítélendő, hiszen mindenki szívesen költözik olyan helyre, ahová személyes kötődése van, vagy éppen jól ismeri a környéket – azonban érdemes megpróbálni ebben az esetben is racionálisan gondolkodni. Vajon milyen lett azóta a környék, mennyire piacképesek az ingatlanok, könnyű lesz-e a későbbiek során továbblépni? Milyen a környék presztízse, végig lehet-e sétálni esténként az utcán, van-e elég bolt, szórakozási lehetőség, oktatási intézmény a közelben? Hogyan alakultak az árak, megéri-e egyáltalán a környéken vásárolni, van-e olyan lakás, amelyikben szívesen élne a vásárló? Mindezeket a kérdéseket nem árt feltenni mielőtt a régi, jól ismert, hangulatos utcában bármit is megveszünk.

Ugyanígy fontos kérdés, hogy vajon a családtagok is szívesen költöznének-e a "régi környékre", vagy éppen ellenkezőleg, számukra csak több időráfordítás lesz a megszokott iskolába, oktatási intézménybe, vagy munkahelyre eljutni? Nem csak a 10-20 évvel ezelőtti emlékekre érdemes támaszkodni: Budapest, de más települések szerkezete is az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott, lehet, hogy a régi, békés környék ma már egy meglehetősen lepukkant, rossz hírű negyeddé vált.

2. Megfelelő-e az alapterület?

A nappali egy valóságos tánctér, emberes méretűek a kisszobák is, óriási hall hívogat, mindezek tetejébe a lakás belső kétszintes is – és ilyen olcsó, hát ezt nem szabad kihagyni – gondolják sokan nagypolgári, vagy nagy alapterületű lakások megtekintése után.

A tágas terek valóban nagyon hasznosak tudnak lenni, mindennek van hely, nem kell "nyomorogni" a bútorok között, azonban érdemes belegondolni, hogy vajon mennyi lesz például a havi fűtésszámla? Tényleg szükség van-e tisztaszobára, vendégszobára, hobbiszobára – ki lesznek-e majd használva a hatalmas terek? Tudni kell azt is, hogy a túl nagy lakásokat manapság elég nehéz a későbbiekben eladni, éppen a magas rezsiköltségektől való félelem miatt.

A fenti kérdés inverze, amikor egy kétgyermekes család ideális otthonát – főleg anyagi okokból – egy 1.5 szobás, 50 négyzetméteres ingatlanban találja meg. Ennek a történetnek általában az a vége,hogy a családtagok egymás idegeire mennek, nincs egy nyugodt hely, ahova bárki el tudna vonulni – hacsak nem nagyon jó a lakás alaprajza. Ilyen esetben érdemes inkább egy kicsit olcsóbb környéket választani, és biztosítani azt, hogy mindenkinek meglegyen a megfelelő élettere.

3. Van-e megfelelő közlekedés?

A legjobb lakás élvezetét is megkeserítheti, ha onnan rengeteg időbe telik eljutni bárhova, például a munkahelyre vagy az iskolába csak oda irányban akár 1 órát is utazni kell. Vásárlás előtt teszteljük le a környéket: mekkora dugók vannak reggelenként az általunk használni kívánt utakon, léteznek-e kerülőutak (és azokat felfedezték-e már más autósok is), egyáltalán ki lehet-e fordulni az utcából a legközelebbi főútra. Akinek ideje engedi, a példa plasztikus kipróbálása érdekében egy hétköznap reggel negyed 8-kor induljon el mondjuk az aquincumi lakótelepről a Belvárosba – érdemes mind autóval, mind tömegközlekedéssel kipróbálni – jobb napokon is legalább 40-45 percet vesz igénybe az utazás.

Ha tömegközlekedést kívánunk igénybe venni, nézzük át alaposan a környéken a tömegközlekedési hálózatot: milyen sűrűséggel járnak a buszok, villamosok, van-e a közelben metró, hányszor kell átszállni majd reggelenként és délutánonként? A főváros egyes külső területein nem ritka, hogy 30 percenként közlekednek a buszok, vagy még ritkábban, de egyes vidéki városokban sem sokkal jobb a helyzet, ha pedig kistelepülésre költözünk, készüljünk fel rá, hogy egyes falvakban buszból mindjárt napi kettő is van: egy reggel, egy pedig délután.

4. Miről szólnak a rendezési tervek?

Könnyű madárcsicsergés, hívogató zöldövezet, békebeli nyugalom, olcsó lakásárak? Érdemes alaposabban belemenni a témába, ellátogatni az önkormányzathoz és érdeklődni a környék esetleges fejlesztése felől. Elképzelhető, hogy néhány év múlva az idilli területen egy többsávos út fog haladni, esetleg nagyobb bevásárló-komplexum épül, vagy éppen felhúznak egy hatalmas, több száz lakásos lakóparkot.

A rendezési terveket azért is érdemes megnézni, mert egy esetlegesen gyengébb környéken is indokolttá teheti a vásárlást a későbbi értékemelkedésre gondolva, ha a fejlesztések valóban záros határidőn belül megvalósíthatónak tűnnek. Egy budai lakópark vásárlói kisebb sokkot kaptak, miután vásárlás után néhány hónappal kiderült, hogy közvetlenül a kertjük végében egy vadonatúj híd fog majd húzódni, ami rá lesz kötve az egyik erős forgalmú bevezető útra. Bár ismerve a hazai építési időtartamokat a híd miatt egyelőre még nem kell aggódni, néhányan máris nekiláttak a lakás értékesítésének.

5. Megfelelő-e az infrastruktúra?

Távol mindentől, zöldövezetben, messze a civilizációs ártalmaktól – ugye milyen jól hangzik? Nem hátrány azonban, ha itt is a dolgok mélyére nézünk. Egyáltalán nem biztos, hogy akár van egy bolt is a közelben – Budapesten például a Római part környékén esténként bizony autóba kell ülni egy doboz cigarettáért vagy bármi másért, mivel járótávolságra nemigen vannak boltok. Ugyanez a helyzet előfordulhat más külvárosi környékeken is.

Problémás lehet az is, ha nincsen szélessávú internet-elérhetőség vagy kábeltévé (bár a szolgáltatók mikrohullámú, műholdas és egyéb megoldásokkal a legtöbb helyen már próbálják ezeket a réseket lefedni), de egész egyszerűen az is gond lehet, ha semmiféle szórakozási lehetőség nincs a közelben, valamint messze vannak a szolgáltató-egységek is – ha csomagunk jön, egy külső területen bizony nem keveset kell utazni érte a postára, ugyanez lehet a helyzet a bankkal, pénzkiadó automatával is.

6. Milyenek a szomszédok?

Lehet a lakás bármilyen álom – ha a szomszédság problémás, vagy éppen egy könnyű hajléktalankonyha vagy alacsony színvonalú ivó üzemel a ház aljában, nem lesz leányálom az ott lakás – nem beszélve az esetleges későbbi értékesítési nehézségekről. A szomszédokról információt egyrészt kérdezősködéssel, másrészt saját tapasztalat alapján tudunk szerezni – látogassunk el több időpontban a kiszemelt ház elé (ha van belső udvar, próbáljunk meg bejutni), ha a házban minden este ordítozás, veszekedés hallatszik, nem a legjobb helyen járunk.

Érdemes megkérdezni a közös képviselőt is, általában készséggel szolgáltatnak információt a ház esetlegesen problémás ügyeiről, vagy lakóiról, de optimális esetben még az is kiderülhet, hogy a kiválasztott lakást miért nem szabad megvenni.

7. Van-e pénze a háznak?

Nem árt annak sem utánakérdezni, hogy milyen a társasház anyagi helyzete, létezik-e például felújítási alap, van-e pénz az esetleges meghibásodások finanszírozására, vannak-e tervek például belső felújításra, vagy a közös képviselet tevékenységének nagy részét a nem fizető tulajdonostársak adósságainak behajtása teszi ki? (Érdemes annak is utánajárni, mi az oka, ha egy viszonylag jól szituáltnak tűnő lakóközösség többsége nem fizet – lehet, hogy más, komolyabb elszámolási viták húzódnak a háttérben.
Jó jel lehet, ha például belvárosi lakás esetén sikerült megegyezni a tetőtér eladásáról – ez rendszerint önerő nélküli homlokzat-felújítást és lift beépítését jelenti, amivel a ház értéke növekszik.

8. Milyenek a fény és egyéb viszonyok?

Sötét lakásban nemcsak élni kellemetlen – a folyamatos villanyfény és a nappali sötétség nem tesz jót a közérzetnek, ráadásul az elégtelen fényviszonyokkal rendelkező ingatlanokat a későbbiek során nehéz lesz eladni. Nem az igazi, ha a hálószoba a lichthofra néz, vagy éppen a nappaliból gyönyörű ki (és be!)látás nyílik a belső udvarra, vagy a gangon folyó életbe.

Ma már egyre több embernek van igénye a minél nagyobb privát szférára – ha a lakás túlságosan a ház vagy a folyosó központjában található, sokan járkálnak el előtte, a későbbiek során ismét csak nehéz lesz az értékesítése.

9. Beférnek a bútorok?

Hacsak nincs valaki abban a szerencsés helyzetben, hogy teljesen új bútorokkal vághat bele a költözésbe, érdemes azt is figyelembe venni, hogy a nagyszülőktől örökölt mindent elnyelő ruhásszekrény, vagy éppen a döbbenetesen jól mutató barokkos étkező-garnitúra vajon elfér-e az új lakásban, és hogy fog ott mutatni? Elférnek-e az ágyak, könyvszekrények, vagy éppen a magunkkal vinni kívánt konyhabútor?
Egyes modern kivitelű lakásokban meglehetősen idegenül mutatnak az antik bútorok, ezért érdemes egy kicsit szelektálni, mi az amihez feltétlen ragaszkodunk, mi az amit esetleg a régi lakásban hagynánk, vagy – sokszor meglepően jó áron – egy műgyűjtőnek továbbadnánk?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!