Lakáspiaci elemzésekben leggyakrabban az ár szokott a központi téma lenni. Az Otthon Centrum elemzésében ezúttal a lakástípusok és méretek alapján tekinti át a piaci keresletet. Az adatok forrásaként az Otthon Centrum irodahálózata által az elmúlt egy évben eladott lakóingatlanok szolgáltak.
Rögtön az első diagram alapján elmondhatjuk, hogy az ingatlanforgalmat, az eladott lakások milyenségét természetesen nagyban meghatározza a meglévő ingatlanállomány. Budapesten így egyértelműen a tégla társasházi lakások adják a forgalom túlnyomó részét. Ez a lakástípus tette ki az eladások 83%-át. A második helyet a panellakások (12%), a harmadikat a családi házak (3%) töltötték be, jóval lemaradva az eladások listáján.
Vidéken ugyanúgy a társasházi lakások voltak a legkelendőbb lakóingatlanok az eladások 51%-ával, de itt – a kisebb települések beépítés jellege és árszínvonala miatt – jóval nagyobb arányt képviselnek a családi házak, ikerházak és sorházak (összesen 35%), mint Budapesten.
Mivel a használt lakások teszik ki az ingatlan-tranzakciók döntő részét, külön vizsgálva ezt a szegmenst, nincs nagy eltérés az előző diagramokhoz képest. Új lakásoknál szembetűnő ugyanakkor a társasházi lakások jóval nagyobb részaránya. Ennek egyszerű magyarázata, hogy nálunk nem elterjedt családi házakat (de még sorházi és ikerházakat sem nagyon) eladásra építeni.
A méret oldaláról közelítve, a családi házak legtöbbje a 80-150 m2 közötti kategóriába esik. Érdekes, hogy az ikerházaknál nagyobb arányt képviselnek a 100 m2 feletti ingatlanok, mint a családi házaknál. Ennek magyarázata lehet, hogy ez a típus fajlagosan olcsóbb, így ugyanazért az összegért nagyobb sorházi lakás vásárolható, ami befolyásolja a vevők döntését. A panellakások többségének mérete – a típuslakások miatt – 40-60 m2 közé esik. A sorházak legnagyobb hányada, akárcsak a családi házaké 80 és 150 négyzetméter között ingadozik, bár átlagosan valamivel kisebbek az önálló házaknál. Az eladott társasházi lakások közel kétharmada 40-80 m2 közé esik.
Használt lakásoknál maradva, a legkisebb, legnagyobb és átlagos méreteket láthatjuk a fenti diagramon. A családi házaknál a legnagyobb a szórás. Ebből a kategóriából 24-540 négyzetméterig minden méretben történtek eladások, s az átlag 126 m2 méretű volt. Ikerházakat 30 és 260 négyzetméter között adtal el, az átlag 132 m2-es volt. A panellakások méretének sávja a legszűkebb, itt 27 és 87 négyzetméter közöttieket adtak el az Otthon Centrum tanácsadói. Az utóbbi egy évben értékesített átlagos sorház mérete 105 m2, a társasházi lakásé pedig 58 m2 volt.
Az eladott új családi házak kétharmada 100 és 200 m2 közötti. Az ikerházak jellemzően 80-150 négyzetméter nagyságúak, akárcsak a sorházak nagy többsége. Az új társasházi lakások többsége, csakúgy, mint a használtak, 40-80 m2 közé esik.
Az új családi házak közt már nem találunk 400 m2 fölöttieket, bár az átlagos nagyságuk (136 m2) meghaladja a használtakét. Az ikerházak maximális mérete nagyobb ugyan, az átlag 20 m2-rel kisebb, mint a használtaké. Az új sorházak maximális mérete és átlaga is kisebb a használtakénál. Az új társasházi lakások maximuma csaknem a fele a használtakénak, míg az átlag ugyanúgy 58 négyzetméter.
Bár az Otthon Centrum elemzése célzottan csak a különböző lakástípusok és méretek közötti összefüggést vizsgálta, fontos megjegyezni, hogy a méret mellett / helyett egyre inkább a szobák száma kerül előtérbe vevői döntésekkor. Az új társasházi lakásoknál például tendencia, hogy azonos alapterületen, vagy a méret csupán csekély növelésével az eddig megszokotthoz képest plusz (fél)szobát alakítanak ki, javítva a lakás funkcionalitását.
