December végén hazánkban több mint 3,1 millióan voltak magánnyugdíjpénztári tagok, az ő vagyonuk összesen 3102,5 milliárd forintot tett ki. A portfóliókban a legnagyobb részt továbbra is az államkötvények tették ki, ezeknek nagy részét a kormány a következő hónapokban bevonhatja, ha megtörténik az elszámolás a visszalépő tagok után.
Még az utolsó pillanatban is több ezren léptek be
3 114 617 fő - ennyi volt a magánnyugdíjpénztárak taglétszáma tavaly december végén, ez 24 100-zal volt magasabb a harmadik negyedéves adatnál - közölte hétfőn a PSZÁF. Érdekesség, hogy még a negyedik negyedévben is 18 366 fő új belépő volt, hiszen novemberig a pályakezdőknek még kötelező volt pénztárat választaniuk. Ezzel együtt tavaly egész évben több mint 40 ezerrel nőtt a tagok száma.
November 2-án jelent meg a Magyar Közlönyben a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény, azt követően a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság megszűnt a pályakezdők számára is. Novemberben még úgy nézett ki, hogy a tagok 2011 végéig dönthetnek arról, visszalépnek-e az állami rendszerbe, azonban végül a kormány január 31-re előrehozta a határidőt.
Az első hírek szerint január végéig nagyjából százezren nyilatkoztak arról, hogy fenntartják magánnyugdíjpénztári tagságukat, azaz a tagok 97 százaléka az állami rendszert választotta. A végleges adatok még nem ismertek, azonban a Stabilitás Pénztárszövetség arra számít, hogy nagyjából 300-400 milliárd forint maradhat a pénztáraknál, mivel főleg a nagy megtakarítással rendelkezőknek volt érdemes maradni.
Egy év alatt 500 milliárddal nőtt a vagyon
A 2009 végén tapasztalt 2606,9 milliárd forintról tavaly decemberre 3102,5 milliárdra nőtt a magánnyugdíjpénztárak által kezelt portfólió. Ezen belül 279,2 milliárd forintot tettek ki a tagdíjbevételek, melyeket jóvá is írtak a tagok számláján, a befektetési tevékenység pedig további 267,9 milliárd forinttal növelte a vagyont.
Utóbbin belül 400,3 milliárd forintot tettek ki egy év alatt a befektetések bevételei, míg a kiadások ebből 132,4 milliárdot vittek el. A kiadásokon belül a PSZÁF két tételt részletezett külön: a vagyonkezelői díjak 15,9 milliárd forintot emésztettek fel 2010-ben, míg a letétkezelői díjak 1,1 milliárdot tettek ki.
Korábban a Stabilitás Pénztárszövetség már sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy előzetes számításaik szerint 2010-ben a tagok 70 százalékának volt reálhozama, azaz az inflációnál nagyobb mértékben gyarapodott vagyona a befektetési tevékenység következtében.
A működési eredményeket tekintve 2008 és 2009 után tavaly is veszteséges volt a magánnyugdíjpénztári szektor, a veszteség mínusz 2,4 milliárd forintot tett ki. Mindez annak volt köszönhető, hogy miközben a működéssel kapcsolatos ráfordítások 17,3 milliárdot vittek el, a működési célú bevételek csak 15 milliárdot tettek ki.
A működési kiadásokból egyébként az látszik, hogy a pénztárak húztak a nadrágszíjon 2010-ben: az előző évi 18,6 milliárdhoz képest több mint egymilliárdot spóroltak kiadásaikon.
Főleg állampapír kerülhet a kormányhoz
A nyugdíjreform keretein belül a január végi határidőt követően jelenleg az egyéni elszámolások zajlanak, majd a pénztáraknak át kell adniuk a visszalépők utáni vagyont a Nyugdíj és Adósságcsökkentő Alapnak, mely a több mint 3100 milliárd forint nagy részével gazdálkodik majd.
A portfólión belül összesen 1571,9 milliárd forintot tettek ki december végén a kötvények, ezen belül 1447,8 milliárdot tettek ki a magyar állampapírok. Ezt a mennyiséget a vagyonátadást követően azonnal bevonja majd a kormány, hogy ezzel is csökkentse az államadósságot.
A nyugdíjpénztári portfóliókon belül a második legnagyobb tétel a befektetési jegyek 1092,7 milliárdja. További 310,9 milliárd forint van részvényekben, 43,1 milliárd forint készpénzben vagy bankszámlán, 83,8 milliárd pedig egyéb eszközökben. Ezeknek nagy részét valószínűleg aukciókon értékesíti majd az Államadósság Kezelő Központ.
Beke Károly
mfor.hu
