Abban mindenki egyetért, hogy a tavaly szeptember óta tartó kamatcsökkentési periódusnak vége, már csak az a kérdés, hogy hosszabb távon változatlan maradhat-e a kamatszint, vagy rögtön jönnek az emelések. Úgy tűnik, hogy a Fed döntéshozói számára most már az inflációs nyomás megfékezése lett az elsődleges feladat, de fél szemüket még mindig a gazdasági növekedésen tartják.
Az elemzők egy része úgy véli, hogy akár jövő tavaszig is maradhat a jelenlegi 2 százalékos kamatszint a tengerentúlon. Mások viszont arra számítanak, hogy ha rövid időn belül nem sikerül jelentősen mérsékelni az olajárat, akkor még az idén sor kerülhet az első kamatemelésre. A Fed egyelőre nem foglalt állást a tegnapi kommentárokban, így marad a találgatás.
Tavaly szeptember és idén április között a jegybank a kamatcsökkentésekkel igyekezett tompítani a hitelválság következményeit, egyelőre úgy tűnik, hogy sikerült megakadályozni az amerikai gazdaság recesszióba süllyedését. Ez a tízhónapos időszak az elmúlt két évtized legagresszívebb kamatcsökkentési periódusa volt.
Ben Bernanke Fed-elnök és a jegybank döntéshozói a tegnapi ülés utáni közleményükben azt emelték ki, hogy most kevésbé tartanak a gazdaság recesszióba süllyedésétől, egyre inkább az infláció irányába fordul a figyelmük. Ugyanakkor megmaradtak a kockázatok a gazdasági növekedést illetően is - olvasható a közleményben. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy egyelőre kivártak a kamatemeléssel.
Az utóbbi egy hónapban Bernanke és munkatársai is egyre gyakrabban hozták szóba az inflációs nyomás erősödését, melyet a gyenge dollár és a tartósan magas olajárak okoznak. Néhány elemző ezért már tegnap is 25 bázispontos emelést várt.
A szakemberek egy része szerint a korábbi aggodalmak túlzottak voltak a Fed részéről, úgy vélik, hogy a piac még nem szokott hozzá Bernanke kommentjeihez miután közel 20 évig Alan Greenspan volt a jegybank elnöke. "A probléma az, hogy Greenspan beszédeit sokszor túlértékelték a piaci szereplők, mivel a korábbi elnök rendszerint keveset beszélt. Bernanke viszont általában világosabb utalásokat tesz, amiket ha túlértékelnek, akkor elveszítik jelentésüket" - vázolta fel a Standard & Poor's elemzője.
Az, hogy a Fed kiemelte tegnap az inflációs nyomás erősödését, segíthet abban, hogy a dollár erősödjön a többi devizával szemben. Ez azért fontos, mert a jelenlegi magas olajárakat részben a gyenge dollár okozza, az inflációért pedig elsősorban a mags olajár felelős.
A Fed jelenleg arra törekszik, hogy elkerülje az 1970-es évekhez hasonló ár-bér spirál kilakulását. Abban az időben szintén az emelkedő olajárak fokozták az inflációs aggályokat, a dolgozók részéről pedig megjelentek a követelések a béremeléseket illetően. Ezt a spirált agresszív kamatemelésekkel sikerült megfékezni, ami viszont az 1980-as évek elején recesszióhoz vezetett. A jegybank nem akarja még egyszer átélni ugyanezt a helyzetet, ezért is fontos számára az infláció mielőbbi letörése.
A legtöbb elemző a mostani állás szerint arra számít, hogy szeptember-október körül jöhet az első kamatemelés az Egyesült Államokban, de néhányan csak decemberre teszik ennek esélyét. Az optimistábbak úgy gondolják, hogy a 168 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomag jelentős javulást hoz, ezért akár jövő tavaszra is kitolódhat az első kamatemelés.
