4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nagyon úgy néz ki, hogy a fejlett gazdaságokban az alapkamatok a nulla felé konvergálnak, ez hosszú távon azonban nem fenntartható. Miért is? Mert a közel nulla kamatkülönbözet mellett kijönnek az egyes országok makromutatói közötti lényeges különbségek, eladósodott országoknál ez finanszírozási problémákat hozhat magával.

Az egyes országok közti kamatkülönbségek megszűnőben vannak, minden ország, valutaövezet próbálja a saját területén a gazdasági növekedést újra beindítani. Sajnos a hozamok csökkentése nem elég magában, hiszen az amúgy is eladósodott gazdasági szereplők már nem képesek (és nem is tudnak, mert a bankok nem adnak olyan könnyen) újabb hitelekkel a növekedést felpörgetni.

Azzal azonban, hogy a jegybankok kénytelenek az irányadó kamatokat ilyen mértékben csökkenteni, az egyes országok, övezetek valutái sokkal inkább mutatni fogják azok eltérő makrogazdasági stabilitását, szemben a korábbi évekkel, amikor is egy-egy ország sikerrel meg tudta védni valutáját a káosztól, amennyiben a reálkamatokat kellően magasan tartotta.

Mi történik akkor, ha a bankrendszer rendbetétele, a gazdaságok talpraállítása, a költségvetés masszív finanszírozási igényével megemelkedő kamatkiadások mérséklésére a jegybankok masszívan lehozzák a kamatszintet? A befektetők mondjuk választani tudnak majd a fejlett országok valutái között: ahol szinte mindenhol majd 0-1 százalék lesz az alapkamat? Melyiket fogják választani? Hiszen nem lesz meg az a visszatartó erő, hogy egy valuta shortolása lényeges kamatveszteséggel, így feláldozott haszonnal jár. Míg korábban a dollár shortolása a yennel szemben akár 5 százalékos költséggel is járt, most ez közel nulla, hasonlóan az EUR/JPY kereszthez, melynél még persze azért van egy kis különbség.

Ezt a gondolatmenetet érhetjük tetten az angol font esetében is, mely még egy éve kedvelt long valuta volt, hiszen az alapkamat közel 6 százalékon volt, most meg 1 százalék. Ezért is gyengülnek be ezek a valuták annyira, hiszen a fundamentumok most már nem rejthetőek el a magas kamatok mögé. De mi lesz a sok angol céggel, ahol az adósság jelentős része nem fontban van? Jelentősen megnövekvő adósságteher.

Az USA 360 százalékos eladósodása sem sminkelhető már. Az amerikai dollár persze reserve currency, azaz a fő nemzetközi elszámolási és tartalékolási valuta, ez menti meg attól most - és tette eddig is -, hogy ne szakadjon be lényegesen.


Beindul a nagy leértékelési verseny? Most nem hiszem, hogy hallani fogjuk az amerikai oldalról, hogy miért ilyen gyenge a dollár. Tudják azt ők is. Az amerikai cégek versenyképességét növelni kell. Az amerikai adósság jó rész dollárban van, ezért az országnak nem probléma, hogy a valuta elszáll egy kicsit, hiszen nincs olyan problémája, mint például Magyarországnak, vagy az imént említett Angliának is, hogy az adósság nagy része egy másik valutanemben van, így az adósságszolgálat ki van téve a valutaárfolyam ingadozásának.

Az USA-nak csak annyi lesz a problémája, hogy lesz-e elég kereslet arra (a FED-en túl), hogy valaki amerikai államkötvényt vegyen egy gyengülő valutában és 1-2 százalékos hozamon? Vagy nincs más esélyük a nemzeti bankoknak, hiszen az USA finanszírozásával kvázi magukat is mentik? A saját országuk valutája is USD háttérrel bír, hiszen az van a mérlegükben. Az USA a dollárja gyengítése révén próbálják a problémákat leosztani olyan országokra, ahol a megtakarítások elég nagyok, hogy tovább finanszírozzák őt?

Azonban itt jönnek a képbe a keresztvaluták országai, melyek fizetőeszköze ezzel a dollárhoz képest felértékelődik, azaz a hazai exportcégek lényeges hátrányba kerülnek (lásd Németország vagy Kína). A dollár gyengítésével a FED el tudja bár érni egy ideig, hogy a befektetők a nyersanyagokba meneküljenek, és egy kis inflációs hatást idézzenek ismét elő, de ha ez odáig fajulna másra nem lesz jó, minthogy a termelői árakat kicsit ismét felnyomja, hiszen a fogyasztói árakba ezt a cégek nem tudják majd továbbadni, mint ahogy 1 éve is alig tudták a rekordárakat. A cégek profitmarginja lesz ezzel csak kisebb, tovább nyírva pénzügyi helyzetüket.


Próbálunk menekülni minden irányba, de a hurok bezárul. Nem tudunk a tetemes adósság alól ilyen "olcsó trükkökkel" kimászni. Az inflálás bár segíthet, de egy igen veszélyes, kétélű fegyver. Miközben segít egy probléma enyhítésében, ugyanakkor újabb – nem kisebb – gondokat szül, igaz nem azonnal, de később. Persze, ami a jövőben lesz, az ritkán érdekelt minket. Ennél vagy lényegesen drasztikusabb műveletek kellenének az adósság eltüntetéséhez, vagy maradva a mostani berendezkedés mellett: évek, mint a korábbi hasonló válságoknál is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!