A fejlett és egyre több fejlődő országot is jellemző demográfiai folyamatok, a népesség elöregedése a születésszám csökkenésén keresztül és a várható élettartam növekedése fokozottan mutatnak rá az elmúlt évtizedek nyugdíjellátó rendszereinek átalakítási szükségletére. A helyzetet tovább nehezíti, hogy minimális kivételtől eltekintve túlzott eladósodottsággal küzdenek a világ országai. Így költségvetési oldalról, annak jelentős súlya miatt, a nyugdíj ellátó rendszerek állampolgárok számára kedvezőtlen – alacsonyabb összegű, rövidebb időtartamú kifizetéseket eredményező - átalakítása van folyamatban.
Egy tavalyi, az Egyesült Államokban elvégzett felmérés jól szemlélteti, hogy a pénzügyi válság kirobbanását követően sem jelentős a fiatalok körében az időskori megélhetéshez kapcsolódó kérdések észlelése. Míg az 50 évnél idősebbek 47 százaléka aggódik azért, hogy tovább kell dolgoznia a nyugdíjba vonulása előtt mint tervezte, ez az arány 30 év alattiaknál alig több mint a fele, 24 százalék. Az államtól várható ellátással kapcsolatban a megkérdezettek mindössze 22 százaléka fogalmaz meg kételyeket 30 éves kor alatt, míg ugyanez az arány 50 felett már 40 százalék.
"Jól látható, hogy az időskori megélhetéssel kapcsolatban a várható nehézségek észlelése az életkor növekedésével párhuzamosan emelkedik. A fő problémát a késői észleléssel kapcsolatban az jelenti, hogy sokkal nagyobb áldozatok árán lehet csak az 50 éves korban megkezdett anyagi felkészülés esetén biztosítani a nyugodt nyugdíjas éveket, mintha az öngondoskodás legkésőbb 30-35 évesen már elkezdődne. Hatványozottan érvényesül "az idő pénz" alapigazság: ha valaki 5 százalékos éves hozam mellett havonta 25 ezer forintot takarít meg, akkor abból 15 év alatt 6,7 millió forint lesz, míg mindez 30 éves időtávon ennek több mint a háromszorosát, 20,9 millió forintot eredményez" – értékelte a felmérés eredményét Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója.
Ma már hazánkban is számos kiegészítő, önkéntes alapon fizetendő megtakarítási forma áll rendelkezésére azoknak, akik előre szeretnének gondolni a nyugdíjas éveikre. A végső döntést mindig az egyénileg fontosnak ítélt szempontok alapján érdemes meghozni. Ilyen szempont lehet az igényelt szolgáltatás jellege, a befizetendő összeg mértéke, az elérhető hozam nagysága, a pénzhez való hozzáférés lehetősége, vagy éppen az igénybe vehető adókedvezmények mértéke.
Önkéntes nyugdíjpénztár, befektetéshez kötött életbiztosítás, NYESZ, TBSZ
Az önkéntes megtakarítási lehetőségek esetében mérlegelendő szempont a befizetésekhez kapcsolódó azonnali adójóváírás lehetősége, mely jelenleg az önkéntes pénztári befektetésekhez, és a NYESZ számlához kapcsolódik. Az életbiztosításoknál e kedvezmény 2009. évre még érvényesíthető volt, a jelenlegi szabályozás szerint már nem, ugyanakkor adójogi szempontból kockázati életbiztosítás esetén a munkáltató által a munkavállaló javára teljesített befizetések adó- és járulékmentesek – függetlenül a befizetett összeg nagyságától. A TBSZ megtakarításokhoz ilyen jellegű kedvezmény nem kapcsolódik.
Fontos döntési szempont a megtakarításokhoz való hozzáférés lehetősége és annak költsége. Az önkéntes pénztári befizetések esetében mind a megtakarításokhoz, mind a hozamokhoz csak 10 év elteltével lehet hozzáférni a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Ezt követően a még aktív években a hozam adómentesen felvehető, a megtakarításból igényelt kifizetés egyéb jövedelemnek minősül, - így a felhalmozási időtávtól, illetve a befizetéstől a kivétig eltelt időtől függő mértékű - szja előleget és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni utána. A felhalmozott megtakarítás és a hozam adófizetési kötelezettség nélkül csak az utolsó befizetést követő 20 év elteltével, vagy a nyugdíjba vonulást követően válik hozzáférhetővé.
Az életbiztosítások esetében a befektetés a nyugdíjazás időpontjától (illetve a nyugdíjkorhatár elérésétől) függetlenül hozzáférhető – az eseti befizetések esetén bármikor teljes mértékben, vagy igény szerint részletekben, rendszeres befizetések esetén 2 év után részlegesen, konstrukciótól függően akár 10 év után pedig akár teljes mértékben is. A munkáltató által munkavállaló javára megkötött adómentes biztosításból a magánszemély által felvett összeg kamatadó mentes, ugyanakkor egyéb jövedelemnek minősül, szja és egészségügyi hozzájárulás vonzata a kifizetéskor levonásra kerül.
A TBSZ esetén az adott évben elhelyezett megtakarítás ugyan bármikor hozzáférhető, de a hosszú távú tervezés ösztönzésére a felhalmozási évet követő három év után jár a hozamra a kedvezményes, 10 százalékos adó, mely 5 éves időtartamot követően válik adómentessé. Amennyiben a megtakarító évről-évre szeretné elhelyezni megtakarításait, évenként új számlát kell nyitnia.
A NYESZ-en elhelyezett megtakarítások nyugdíjkorhatár előtti lehívására 3 év türelmi időt követően van lehetőség, de ekkor a kifizetés egyéb jövedelemnek minősül és szja és egészségügyi hozzájárulás vonzatát a megtakarítónak fizetnie kell, míg a korhatár elérésével a tőkét és a hozamot is adómentesen élvezheti.
Menedzsment Fórum
