Bő két héttel a korai – április eleji – húsvét előtt, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) szerdán megtartotta szokásos, fogyasztói tanácsokkal fűszerezett, ünnep előtti rendezvényét.
Éder Tamás, a szövetség társadalmi elnöke a tavalyi tapasztalatok alapján óvatosan értékelte a húsipar idei kilátásait, miután egy éve hiába bizakodott a gazdaság, a fogyasztás és az export remélt növekedésében. Bár a belföldi értékesítésben a hús és húskészítmények forgalma volumenben több mint nyolc százalékkal nőtt főleg a hazai száj- és körömfájás járvány miatti exportkorlátozások következtében, a húskivitel csökkent.
A decemberi adatok szerint így is 2,9 millió darabra – mintegy három százalékkal – növekedett a hazai sertésállomány. Az állattartók tehát a betegségek ellenére mégis bíznak és fejlesztenek.
Tavaly a hazai sertésszektor külkereskedelmi mérlege még így is javult: sertéshúsból 22 és félezer tonnával többet exportáltunk, mint amennyi az import volt.
Fotó: DepositPhotos.com
Fékezték az inflációt a húsárak
A húsvéti nagybevásárlás előtt persze a vásárlót főleg az árak érdeklik. Jó hír, hogy decemberben – a virsli kivételével – a sertéshúsok és készítmények fogyasztói ára jelentősen csökkent. “Ezzel a sertéshúsok és húskészítmények tavaly csökkentették az inflációt. Így a gazdasági törvényszerűségek alapján nehezen támasztható alá az árrésstop szükségessége” – állítja a Hússzövetség elnöke.
Egyes termékeknél ugyanis drámai árcsökkenést okozott az intézkedés. A párizsinak például 2650 forintról alig kétezerre esett a kilónként fogyasztói ára.
Ráadásul az árrésstop nyomán a termékpálya szereplőinek transzparenssé vált az árazási stratégiája, amire a cégek igen kényesek.
A bolti “polci árból” a tíz százalékos marzs alapján ugyanis látszik, hogy az adott cég hogyan alakítja az átadási árait. Ez az elnök szerint nem javította a feldolgozók és a kiskereskedők kapcsolatát…
Így a magyar kiskereskedelmi láncok import portfóliója is érdemben növekedett a múlt év során. A láncok kínálatában már bőven találni német, spanyol, lengyel csomagolt tőkehúst, mert a kiskereskedők így próbálják minimalizálni a veszteségeiket. (Tegyük hozzá, hogy ezt főleg az árrésstop okozza).
Importnyomás
Ilyen előzmények alapján értékelte az elnök a szektor idei kilátásait. Eszerint az első félévben a fogyasztás növekedésével számol, bár az importnyomás a húspiacon tovább erősödik az EU-s túltermelés miatt. Ezért is nagy kérdés, marad-e az árrésstop, mert jobb lenne, ha a piaci folyamatok érvényesülnének.
A második félévvel kapcsolatban azonban sok a kérdőjel. A költségvetés helyzetétől is függ, lesznek-e megszorítások, olyan intézkedések, amelyek növelik az ágazat terheit, rontják az eredményességet. Ha ugyanis csökken az elérhető jövedelem, a piaci szereplők, termelők nem fejlesztenek.
A bankok már jelezték is, hogy sok – fejlesztési pályázaton nyertes – cégnél baj van a megtérüléssel. Így nem biztos, hogy megkapják az önrészhez szükséges hitelt, mert ebben a piaci helyzetben kockázatossá vált a fejlesztések finanszírozása.
Eközben felgyorsul a piaci koncentráció is: sokan távoznak az ágazatból.
Éder Tamás szerint a versenyképesség javítása, valamint a fejlesztések és a magyar cégek megmaradása érdekében a rendelkezésre álló piacvédelmi eszközöket is ki kellene használni. Emellett a főleg Baranyában észlelt – vaddisznókkal terjedő – afrikai sertéspestis ellen érdemben és azonnal fel kell lépni, máskülönben a betegségnek súlyos következményei lesznek az ágazatban.
Ne kockáztass!
Végül, de nem utolsósorban hasznos tanácsokkal is szolgált az elnök a húsvéti bevásárláshoz. A hús – húskészítmény – bizalmi termék, tehát olyan gyártótól, forgalmazótól vegyük az ünnepi asztalra valót, amelyikben nem csalódtunk. Kétes eredetű terméket, amelynek címkéjén nem tüntették fel a gyártót, ne vásároljunk, ne kockáztassunk!
Bár a húsvéti készítmények palettája nagyon gazdag, van benne olcsó, gyorsérlelt, gyorspácolt, főtt, hőkezelt termék is, de ez nem olyan, mint a kilónként 4000-6000 forintos, hagyományos eljárással készült termék. “Ezek az árak a minőségről nagyon fontos üzenetet hordoznak„ – figyelmeztetett az elnök, aki azt javasolta: “Vásároljanak biztonságos, finom, a Hússzövetség tagjai által gyártott terméket.”
A húsvéti húsokra hangolódás, az egészséges táplálkozás jegyében szintén hasznos ötletekkel szolgált Vinze Bíró Andrea, terápiás/klinikai dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja. Az FMCG-piac változásairól, a diszkontok előretöréséről, a fogyasztási szokások változásáról pedig Vágyi Erik, az NIQ Hungary ügyvezető igazgatója tartott előadást Húsba vágó kérdés: mi kerül húsvétkor az ünnepi asztalra címmel.
Drágít-e a háború?
Mit okoz a húsiparban az iráni háború miatt elszálló energiaár? Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke szerint a szektorban ez lett az egyik legizgalmasabb kérdés, mert a húságazat nagyon energiaigényes. Ha a Hormuzi-szoros lezárásával tartós energiakrízis alakul ki, és emiatt magasabb energiaárakkal kell számolni, az előbb-utóbb meg fog jelenni a készítmény-, illetve a húsárakban is. Ennek egyelőre azonban nem látja jelét Éder Tamás. Az idei hús- és húskészítmény-árak alacsonyabbak a tavalyinál, mert e termékeket még az olcsó energiával és olcsóbb sertésből állították elő. Az elmúlt hetekben azonban nemcsak a Hormuzi-szorost zárták le, emelkedni kezdett az élősertés ára is, így “a következő 2-3 hónapos időtávban már nem tudok ilyen optimista lenni” – ismerte el az elnök.
