Donald Trump amerikai elnök már többször kijelentette az elmúlt napokban, hogy a Hormuzi-szoros iráni blokádja „valójában nincs hatással” az Egyesült Államokra, szemben más országokkal. E szavaknál azonban kilóg a lóláb...
Trumpnak: fél dolcsi gallononként elég meggyőző?
Az kétségtelen tény persze, hogy az amerikai olajimportnak csak töredéke származik a Perzsa-öbölből, a globális olajár-emelkedés alól Amerika sem húzhatja ki magát. Elég csak arra gondolni, hogy a február utolsó napján indított iráni hadjárat kezdete óta az Egyesült Államokban a benzin átlagára gallononként (ott nem liter az alapegység, hanem a 3.78 liternyi gallon – a szerk.) több mint 50 centtel, átszámítva, mai árfolyamon mintegy 180 forinttal ugrott meg.
„Az USA-t egyértelműen érinti a helyzet. Mivel a kőolaj világpiaci termék, ha valahol probléma adódik, az árak mindenhol emelkednek” – ezt Mark Finley amerikai energiapiaci szakértő nyilatkozta.
Amerika 2025-ben már napi közel félmillió hordó ásványolajat hozott be a Perzsa-öböl országaiból. Ez nem kifejezetten nagy mennyiség a napi kőolaj igényeit tekintve, ennek ellenére az államokat legfeljebb annyiban nem érinti az öböl újabb válsága, hogy nem suzemebsülnek majd ellátási gondokkal, ugyanakkor az árak globális természeténél fogva az üzemanyag így is drágul majd; helyzettől függően.
Március a fenti, turbulens időszak miatt már sok lehetőslggel kényeztette a tőzsdei kereskedőket. Arról, hogy pontosan melyek voltak ezekl, és tartogat-e még hasonlókat az olajpiac a közeljövőben további részleteket laptársunk, a Privátbankár.hu oldalán megjelent írásból ismerhet meg.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
