Az állami vállalatoknak azért előnyös a tőzsdei jelenlét, mert a transzparencia fegyelmező erővel bír, így piaci cégként működnek - tette hozzá az alelnök.
A tőzsdék általában fontos szerephez jutnak a vállalkozások finanszírozásában, de a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) nem tölti be kellően ezt a szerepet, így lemaradt a régiós versenyben.
A tőzsdék egyik jellemzője a kapitalizációjuknak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya, amely a bukaresti tőzsdén 10 százalék, a BÉT-en 18 százalék, míg a prágain 19, a bécsin 25, a varsóin pedig 38 százalék. A régiós tőzsdék összefogása sem hozott eredményt a kapitalizáció bővítésében, mivel Varsóé a teljes kapitalizáció fele, Bécsé 28 százalék és a maradékon osztozik a többi tőzsde; emellett a varsói tőzsdén 460, míg a budapestin 50 céget jegyeznek - ismertette Nagy Márton.
Az állami cégek tőzsdei szerepére a lengyel PKO bankot hozta fel, amelynek 75 százaléka van állami tulajdonban, mégis piaci alapon és jól működik. A kkv-k számára pedig külön szekciót lehet létrehozni a tőzsdén, ezt Varsó, Bukarest és Prága már megtette.
A BÉT kínálati oldala tehát az állami cégekkel, a kkv-kal - például az autóipari beszállító cégekkel - és a nagy hazai tulajdonú cégekkel bővülhet. A tőzsdére lépés előnyei közé sorolta az alelnök az ügyfélbizalom növekedését, a transzparenciát, a marketing értéket és az eladósodás nélküli forrás bevonást, hozzátéve, hogy meg kell találni a tőzsdei és a banki finanszírozás optimális arányát.
A keresleti oldal adótámogatással növelhető, így részvényvásárlók lehetnek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak, de a lakosság is.
Végezetül arra tért ki az előadó, hogy nemzetközi roadshow-k keretében is fel kell építeni a BÉT márkanevét és hosszabb távon Budapest a régió pénzügyi központja lehet.
MTI
