A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai közül heten szavaztak a jegybanki alapkamat 50 bázispontos csökkentésére a legutóbbi kamatdöntő ülésen, egy szavazat pedig 75 bázispontos mérséklésre érkezett - derül ki az ülés szerdán közzétett jegyzőkönyvéből.
A monetáris tanács augusztus 24-i ülésén mérsékelte 50 bázisponttal, 8 százalékra a jegybanki alapkamatot, a kamatvágás mértéke megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az 50 bázispontos csökkentést támogatta Bihari Péter, Bihari Vilmos, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András, míg 75 bázispontos lazítást javasolt Bánfi Tamás.
A testület szerint 2010-ben az inflációs cél elérhető, sőt a fogyasztói árak növekedési üteme jelentősebben is elmaradhat a 3 százalékos jegybanki céltól, de a recesszió mély és elhúzódó lehet.
A tagok egyetértettek abban, hogy a hazai inflációs és növekedési kilátások, valamint a globális pénzügyi piaci folyamatok egyaránt lehetővé teszik a monetáris kondíciók enyhítését. Az augusztusi inflációs jelentés alapján a kedvezőtlen reálgazdasági környezetben továbbra sincs inflációs nyomás a magyar gazdaságban, és a monetáris politika számára fontos időtávon az infláció a jegybanki 3 százalékos cél alá kerülhet - állapították meg.
Megítélésük szerint a legfrissebb információk megerősítik a mély és elhúzódó recesszió képét. A beérkező adatok alapján egyes lefelé mutató kockázatok realizálódtak, előretekintve ugyanakkor nem változtak a növekedési kilátások.
A kedvezőtlen gazdasági környezetben a vártnál erőteljesebb a belföldi fogyasztás- és beruházás-visszafogás, ami a külső egyensúly alakulására is kedvezően hatott. Egyes tanácstagok arra figyelmeztettek, hogy a globális növekedési kilátások továbbra is igen bizonytalanok, és nehéz előre jelezni, hogy a visszaesésnek egy vagy több hulláma lesz-e.
Többen úgy értékelték, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokon megfigyelhető hirtelen javulás nem folytatódott júniust követően. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a globális piacokra továbbra is magas változékonyság jellemző, és a váratlan, illetve nagyfokú ingadozások veszélyét figyelembe kell venni a kamatpolitika kialakításakor. Egyes tanácstagok úgy látták, hogy a reálgazdasági kockázatokra tekintettel a lehetséges legnagyobb mértékű kamatcsökkentésre van szükség. Mások ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a túlzottan gyors kamatcsökkentés fenntarthatatlan kamatvágási várakozások beárazódásához, és a monetáris kondíciók indokoltnál nagyobb mértékű enyhítéséhez vezethet.
A monetáris tanács megállapította, hogy az elmúlt negyedévben a magyar gazdaság a májusban felvázolt pályán alkalmazkodott a megváltozott gazdasági környezethez, tovább mélyült visszaesése. Termelési oldalon a gazdasági teljesítmény csökkenése a legerőteljesebben továbbra is a nemzetközi konjunktúrától erősen függő ipari termelés és export-értékesítések lassulásában figyelhető meg, ugyanakkor a beérkezett havi adatok az ipari termelés szintjének stabilizálódására utalnak.
Felhasználási oldalon leginkább a belföldi kereslet gyengülése magyarázhatja a visszaesést. A belső kereslet azonban a májusi prognózishoz képest nagyobb arányban esett vissza, így a kibocsátás a külső egyensúly erőteljesebb javulása mellett csökkent.
Májushoz hasonlóan az augusztusi előrejelzés is tartós és jelentős negatív kibocsátási réssel számol. Továbbra is arra lehet számítani, hogy a magyar gazdaság visszaesése, az európai gazdasági folyamatokkal összhangban, 2010 közepéig eltarthat, 2011-től pedig határozott gazdasági növekedés következik.
A pénzügyi rendszer forint- és devizalikviditása kielégítő. A bankok hitelportfóliójának romlása a tavaszi Stabilitási jelentés prognózisával összhangban van. Kedvezőnek nevezik, hogy – jelentős részben az anyabankok profit-visszaforgatásának, illetve tőkeemelésének hatására - a bankok tőkeereje javult, rendszerszinten a tőkemegfelelési ráta 2009. júniusban 12 százalék felett volt.
A bankrendszer forint- és devizalikviditási kockázatai moderáltak. Bár az egy éven túli futamidőn – különösen az anyabankkal nem rendelkező bankoknál – a forrásbevonás továbbra is korlátos, a bankrendszer forrásellátottsága megfelelő. A megújítási kockázatok egyre kevésbé játszanak szerepet a bankok hitelezési döntéseiben.
A tanács következő kamat-meghatározó ülését 2009. szeptember 28-án tartja, amelyről 2009. október 7-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
(MTI)
