Nem okozott igazán nagy meglepetést, hogy az Európai Központi Bank változatlanul 4,25 százalékon hagyta az alapkamatot, mivel a Bloomberg által megkérdezett 58 elemző mindegyike erre a döntésre számított. A szakemberek szerint jövő év elején kezdődhet a kamatcsökkentések korszaka, bár a gazdaságban már most egyre nagyobbak a recessziós félelmek, illetve egyre több a hitelválság európai hatásaival kapcsolatos negatív vélemény.
Az EKB döntéshozói mai frankfurti ülésükön változatlanul hagyták az irányadó kamatlábat, mely így július óta változatlan. Korábban egy évig 4 százalék volt a kamat, majd a tartósan magas olajárak miatt júliusban a jegybank kénytelen volt 25 bázisponttal emelni.
A hitelválság a héten új dimenzióba lépett Európában is, miután a hét elején több pénzintézetet is állami pénzből kellett megmenteni. A francia-belga Fortis, a brit Bradford & Bingley és a német Hypo Real Estate is erre a sorsra jutott. Az olajárak csökkenése miatt lassan enyhülni kezdhet az inflációs nyomás, így az EKB-nak egyre több tere lesz a kamatcsökkentésre, amit a recessziós jelek szükségessé is tesznek.
A fentiek miatt egyre több szakember véli úgy, hogy a következő hónapokban kamatot csökkenthet a jegybank, az elemzők többsége jövő február környékére teszi az első kamatcsökkentés időpontját.
A napokban a többi nagy jegybanktól is kamatcsökkentési várakozások érkeztek: a brit Marks & Spencer a Bank of England figyelmét hívta fel arra, hogy a kamatcsökkentéssel vissza lehetne állítani a fogyasztók bizalmát, Amerikából is olyan hírek érkeztek, hogy a Fed október végén kamatot vághat. Jelenleg a felmérések szerint 58 százalék az esélye, hogy az amerikai jegybank 50 bázisponttal, 1,5 százalékra mérsékli majd az alapkamatot, arra viszont nem látnak esélyt, hogy változatlan maradjon a ráta.
A kamatcsökkentés elmaradására az európai részvénypiacok csökkenéssel reagáltak, a BUX index délután 0,65 százalékos pluszban állt.
